Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban, a kiegyezés előtti években

A tanköteles korú népesség aránya az összes népességhez viszonyítva öt évtized adatai szerint 10,7-12,3% között változik; átlagban legalább 11%-os. Ezt figyelembe véve 1863- ban a tankötelesek száma Somogy megyében kb. 29 500-30 ooo-re tehető.

51. A tanköteles és a ténylegesen iskolába járó tanulók adatai Somogybán (a *-gal jelöltek becsült adatok):

Év

Tankötelesek száma

Iskolába jár

Arán;

1863

29 500*

23 292

78.9

1869

33 000*

27 056

81 9

1870

31 381

28 531

90.0

1881

33 800*

29 200*

86.4

1892

40 369

37 633

94.5

1893

42 023

38 181

93.1

1900

37 050

35 161

94.6

V. ö.: Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején. Kaposvár, 1970. - A 84. lapon közölt adatok. - L. még e jegyzet 50. pontját.

>2. V. ö. az 1869-es tanfelügyelői összeírás adataival. - L. Somogy 1870. 22. sz. - Kovács Sebestyén Gyula kb. 4600-ra becsülte számukat; a valóságban megközelíthették a 6000-et.

53. Egy községben. = Somogy 1869. 38. sz.

54. Uo .1870. 22. sz.

55. A statisztikában szereplő tankötelesek 53%-a, az iskolába járók 53,4%-a fiú.

56. Ezekben a járásokban a leghiányosabb és a legfclületesebb az adatszolgáltatás, ami a statisztikában mutatkozó helyzetnél kedvezőtlenebbet sejtet.

57. V. ö. Hoss József: A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948. - Az iskolába járás arányai Kaposvárott:

1857/58-ban 95,7%

1862/63-ban kb. 85 %

i864/65-ben 84,5%

1866/67-ben 95.2%

58. V. ö. A kaposvári társasélet és a műkedvelő mozgalom fellendüléséről tanúskodó adatokkal. - Kanyar: Harminc nemzedék. 258-259. 1.

59. A statisztikai táblázatok néhány esetben utalnak csak arra, hogy a gyerekek a másik felekezet helybeli vagy a szomszédos község saját felekezetű iskolájába járnak. Pontos adatokat erre vonatkozólag nem közölnek. A későbbi jelentésekben és jegyzőkönyvekben is jobbára feltételezésekkel és nem adatokkal találkozunk. Hcgycssy szigeti főszolgabíró egyik levelében a következőket írta: ,,egyéb eránt meggyőződésen alapuló bizonyos tudomásom van arról, hogy a reformata községekben létező igen csekély számú catholicus gyermekek a reformata iskolákat járják.” - Alisp. iratok. 4354 1864. - L. még 2335/1864.

60. ..Az 1845-ös iskolaszervezet szerint: „Azon naptól fogva, melyen valamely községben fclállíttatott az iskola, köteles minden ott található 6, legföllebb 7 éves fiú- és leány- gyermek 12 éves koráig iskolába járni; ha e kötelességét a szüle elmulasztja, pénzbeli bírsággal büntettetik.” - közli Péterfy: i. m. I. köt. 129. 1.

61. Alisp. iratok 518/1864. (Szolgabírói jelentések, köztük Roboz 232/1864-es számú levele.) L. még uo. 4354/1864., 620/1865. Ádándon ,,a kellő iskoláztatás iránt a szülők kellőleg ellenőrizve és utasítva vannak.” (Uo. 2181/1866.) - „A Gárdonyi pusztai tanköteles gyermekek szülei . . . gyermekeiknek iskolába leendő küldése végett szigorúan utasít- tattak.” (Uo. 3853/1865.)

62. L. a somogyi tanítók cikkeit a Somogy 1866-69-es évfolyamában. - V. ö. „Nyílt levél a somogyi népnevelésről” - Kanyar: Harminc nemzedék. 274-276. 1.

63. Péterfy: i. m. 1. köt. 147., 153-154. 1. - Balogh: i. m. 514. 1.

64. A Helytartótanács 57479/1862. sz. rendelete. - Alisp. iratok 834/1863.

65. Alisp. iratok 1616/1863. - Vrácsikon az elemi oktatás is megszűnt.

66. Berzencén, Beleznán, Alsógyékénycsen és Zákányban a 80-at is meghaladta a számuk.

67. L. 50-51. sz. jegyzeteket. - A több évtizedes adatsor szerint 35-45%-os a r2-i4 éves korúak aránya a tankötelesek számához viszonyítva. Ennek itt - az 1870-90-es évekre jellemző - alsó, ill. középértékével számoltunk.