Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Fánchy László horvát bán emelkedik ki. Ennek négy fia közül: Bertalantól és Imrétől származtak a Szent György névadással kapcsolatban többször is említett Fánchy-ak.16a A család birtokai között pedig jórészt a korai korszak besenyő és berény népei által lakott földeket találjuk a középkor késői szakaszában is. KÖZÉPKORI SZENT GYÖRGY KULTUSZ ÉS SOMOGYI KAPCSOLATAI A gazdag történeti forrásanyag hiánya miatt főleg nyelvészeti eredmények figyelembevételével is bizonyíthatónak tűnik az, hogy az államalapítás első lépéséhez, Koppány leveréséhez (997) fűződő történeti hagyományok és mondák a Szent György kultuszhoz is kapcsolódhatnak. Mégis milyen úton jutott el a monda a pogány magyar képzeteken keresztül ahhoz, hogy a magyar középkor egyik legfontosabb harcos-kultusz hagyománya legyen? Hiszen úgy érezzük, fontosságának bizonyítására elég csupán néhány adat felsorolása. A III. században keletkezett Szent György kultusza hosszú ideig Palesztinában, Lydiában, valamint az egyiptomi koptoknál lakolizálódik, hogy Bizáncba kerülve főként mint harcos szentet ábrázolják a művészetben. Ez a merev hieratikus ábrázolás kerül át a bizánci művészet behatolásával a nyugati művészetbe, főleg a keresztes hadjáratok idején.166 A népvándorláskor sárkányos ábrázolásai a Traiánus oszlopon is jelentkeztek. Dárdára tűzött dák sárkány a római diadaljelvények között is szerepel.167 A germán regében a sárkány különösen megszemélyesített.168 A szkita művészet késő hajtásában gyökerező nyitott szájú, rovátkolttestű sárkányábrázolások német, magyar és orosz területen hasonló kivitelben jelentkeznek a népvándorláskori kisplasztikában.169 A népvándorláskori sárkányornamentika őrzői a korai kódexek iniciáléi. A Durrow Evangéliát szalagfonattá képzett, egymásbaharapó sárkány motívumok díszítik.170 A bayeux-i szőnyegen dárdára tűzött sárkányt látunk, másutt egy normán harcos pajzsát díszíti.171 Hitvalló Edward király sárkányos ábrázolása már a középkori kőszobrászat formáit idézi.172 A honfoglalás előtti magyar ősvallásban és a pogány képzetek között, mint démonképzetek szerepelhettek a sárkányok is. Jelenleg ezek lecsapódásából a magyar néphagyományban négy sárkánytípus formája körvonalazható.173 A zömök mocsárban lakó, kígyóalakú állat; a sárkánykígyó a fellegekben lakó, vihart keltő szörny, ugyanakkor a garabonciás hátaslova; a többfejű sárkány a népmeséink jellegzetes sárkányalakja, ide tartozik a vízőrző sárkány is, az emberalakú sárkány pedig az északkelet magyarországi népmesék különös sárkánytípusa. Természetesen a különböző sárkánytípusoknak megfelelően a sárkányölő hős típusa is változik. Solymossy Sándor megállapítása szerint a magyar népmeséi sárkány minden vonatkozásban más, mint a nyugat-európai: nem állati szörnyeteg, hanem emberi alak}1'' A sárkányos mese keleti motívumként jelentkezik: a földi nő elrablása, buzogány és kard: sárkány fegyver, a hős a sárkánnyal ölre megy, s birkózva győzi le. E megállapítás nyomán véli Erdész Sándor a nyírségi Ami Lajos emberalakú sárkányalakjait, a honfoglalást megelőző kor vallási maradványainak.175 Véleményünk szerint is az emberalakú sárkány sok vonatkozásban az Ural-
