Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban

volt. A mostohább természeti viszonyok között élő járás jelentős része hosszú hó • napokon át a hadicselekmények színtere volt. A járásban a felszabadulás előtt 3092 kereső és 3627 eltartott mezőgazdasági munkás volt. Az 1-5 kh. földbirtokkal 3898 törpegazdaság rendelkezett a felszabadulás előtt. A földosztáskor a lakosság 9%-a igényelt földet. A legtöbb kommunista szavazatot Balatonszárszó (14%), Kereki (ii,i%), Som (10,3%), Szabadhidvég (9,2%), Kőröshegy (8,6%), Tab (7,5%), Bálványos (6,5%), Torvaj (6,4%) községekben adták le.

A Szociáldemokrata Párt 853 férfi és 30 nő párttagot számlált. A párt a választáskor kétszeres, 884 férfi és 847 női szavazatot kapott. A legtöbb szavazatot Balatonújhely (20,7%), Zics (14,3%), Balatonzamárdi (12%), Pusztaszemes (11,9%) és Kapoly (n,8°/o) községekben kapták a szociáldemokraták.

A nyolcadik helyen a marcali járás következik a két munkáspárt eredményeit illetően. A 10,2%-os együttes arányból 3,8% volt a kommunista és 6,4% a szociáldemokrata szavazat. A járás négy hónapon át első frontvonalba tartozott, és nagy pusztulás érte emberben csakúgy, mint egyéb javakban.

A megmerevedett fronthelyzet miatt a járás nyugati részén 1945 március végéig a nyilas közigazgatás funkcionált. Erős katolikus-klerikális befolyású járás volt, sok nagybirtokkal. 1919 őszén sok kommunistát végeztek ki a járásban a fehérterroristák. A felszabadulás előtt a legtöbb mezőgazdasági munkást, 4105 keresőt és 2955 eltartottat is tartottak nyilván. Ugyancsak itt volt a legtöbb életképtelen törpegazdaság (1-5 kh.) is. (7069 gazdaság). A legtöbb földigénylő is itt volt, a lakosság 14%-a. A háború okozta sebek eltüntetése, akiosztott föld megmunkálása és a lakosság visszatelepítése minden energiáját lefoglalta a kommunista vezetőknek. A pártagitációra a választás előtt már kevés idő jutott. Így a kisgazdapárt 86,2%-os választási eredményt ért el itt. A járás balatonkör- nyéki volt, és ennek minden hátrányával rendelkezett. A Kommunista Párt a járásban, Libickozma (24,6%), Somogyfajsz (13,1%), Ncmesdéd (11,2%), Balaton- mária (7%), Kéthely (6,7%) és Nagyszakácsi (6,5 °, 0) községekben érte el a legtöbb eredményt.

A Szociáldemokrata Párt 105 5 férfi és 62 nő párttagot tartott nyilván a választáskor. A szavazáskor 800 férfi és 776 női szavazatot kapott. A férfi párttagok közül kettőszázan nem szavaztak a pártra, a női szavazatmennyiség azonban tízszerese lett a tagok számának. A legtöbb községi szavazatot Felsőzsitfa (24,9%), Balatonszentgyörgy (18,6%), Somogyfajsz (17,6%), Böhönye (17,2'%), Bala- tonújlak (13,4%), Mesztegnyő (13,2%) és Nikla (11%) községekben kapták a szociáldemokraták.

A kilencedik helyen a csurgói járás áll, amely 8,9%-os eredménnyel az utolsó lett. A fenti eredményből 4,1% a kommunista, míg 4,8% a szociáldemokrata szavazat. A járás hasonló katonai és politikai helyzetben volt mint a marcali járás. A négy hónappal tovább tartó nyilaspropaganda, valamint az erős kálvinista befolyás éreztette hatását. 1919-ben itt is jelentős számú kommunistát végeztek ki a különítményesek. A kisgazdapártnak a járásban erős politikai hagyományai voltak. A párt akkori vezetőinek, köztük Tildynek is sok személyes kapcsolata volt a módosabb gazdákkal, de a kisparasztokkal is. A felszabadulás előtt 2107 mezőgazdasági munkás és 1725 eltartott volt a járásban. Jelentős számú 1-5 kh. törpegazdaság, 5477 volt a felszabadulás előtt a csurgói járásban. A földosztáskor a lakosság 10%-a igényelt földet. A járás községeinek többségében nagy hagyományai voltak az állattartásnak. A háború okozta károk itt is nagyok vol295