Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
A mai Balatonszentgyörgy esetében a XV. században szereplő (Mentő! Menchew) elnevezés világosan utal a szüzet mentő Szent György hagyományos kultuszára (I/i. tábla). A középkorban is használt különböző előtagok, mint Hodos, Kis, Musa a helység állapotára és az abban bekövetkező változásokra utalnak. (Kis - kisebb helységről van szó, Hodos - hódban bővelkedő, vagy lehet az ottani birtokos neve is stb.) A helynevek az itt élő idegen népcsoportokra is fényt derítenek, hiszen több esetben (2. csoport) Besenye-Szentgyörgy összetételben jelentkeznek. Ezek és az ott birtokló nemzetségek, egyéni birtokosok a Szent György névadás sok esetben besenyőkhöz történő kapcsolódását mutatják. A Berény helyneveknél is több esetben Szent György patrociniumot fedezhettük fel. A Kozma nevű falvak Szent György patrociniumai viszont egy esetleges bizánci hatás meglétére utalnak. A térképen (1. kép) megfigyelhető, hogy az említett csoportok közelében a Kozma és Damján patrociniumos templomok is jelentkeznek. Tehát ezek a helynevek a különböző hatásban jelentkező és megerősödő Szent György kultusz Somogy megyei hatásán túl bizánci kapcsolatokról is tanúskodhatnak. Ugyanakkor a berényekkel és a besenyő néppel is erős, meghatározó összefüggésben vannak. Végsősoron tehát úgy tűnik, hogy a helynevek kapcsolatainak vizsgálatán és feltárásán túl a Szent György kultusz, a bizánci hatás és a berény és besenyő népelemek között meglévő összefüggés bemutatásával az L „istváni” államszervezéshez is nyújthatunk fontos adatokat. A Szentgyörgy helynévadás bizánci kapcsolatai A Nyugatra is eljutott bizánci szentek tiszteletének nyomai Somogy megyében Kutas/Kozma, Libic/Kozma és a Nagyberényhez tartozó, a középkorban elpusztult Kozma falu neve őrizte meg számunkra. Ezeken kívül a Kozma és Damján orvosszentek, valamint Szent György harcosszent egyben bizánci társszentje, Szent Demeter is szerepel a középkori templomok patrociniumaként. A ma Kutaskozmaként szereplő falu neve a középkorban két különálló' településre, Kutasra és Kozmára utal. A két település közül Kutas (Chutus) 1146- ban szerepel már. Ekkor adományozza Színes (Seines) úrnő a pannonhalmi Szent Márton apátságnak.79 Az itteni birtokos Kutus-i Marcellt IV. László 1276-ban kelt oklevelében említi.80 Kozma 1595-ben fordul elő okleveles szövegben, majd 1408- ban Kozmafalvának nevezik. Ekkor Zsigmond király gordovai Fánchy Lászlónak adta. 1424-ben László fiai megosztoztak az itteni birtokaikon. Ezután még 1498- ban is a Gordovai családé.81 Libickozma falunév Libic és Kozma helységek egyesülésekor keletkezett. Lybycz 1408-ban is szerepel, amikor Zsigmond király a besenyő eredetű gordovai Fánchy Lászlónak adományozta. Kutaskozmához hasonlóan az 1424-es osztálykor tűnik fel újra. 1464-ben Fánchy Gáspáré. 1498-ban Libych-ként említik. Libic-hez tartozó Kozma falu a XIV. században kerül feljegyzésre. 1342- 43-ban Szent György tiszteletére szentelt templomról tudunk.82 A Nagyberényhez tartozó Kozma faluról viszonylag szintén kevés adatunk van. Nagyberény, viszont 1082-ben lakott hely volt. 1193-ban a királynénak, a -veszprémi püspöknek, a székesfehérvári János lovagoknak és a Szalók nemzetség1 i
