Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Bencze Géza: A Kapos vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835)
saira. Segített ezen az 1807. évi 17. te. is, amely lehetővé tette a magánosok költségén készítendő vízrendezések társulati formában való összefogását. A törvény már bizonyos szankciókat is jelez a társulatba belépni nem kívánkozók ellen, de közel sem olyan határozott formában, mint a törvény 1836. évi továbbfejlesztése, amely már a peres eljárást és költségmegtérítést is kilátásba helyezte.21 A Kapós-menti berki, mosdósi és batéi birtokosok 1806-ban folyamodtak a vármegyéhez a Kapos regulázása ügyében. A következő évben, közvetlenül a mérnöki tervek kidolgozása után hozzá is láttak helyenként a munkálatokhoz. Ez volt Somogybán az első olyan társulás, amely egységes terv alapján jól-rosz- szul működve, némileg hozzájárult az évszázados állapotok megváltoztatásához. A munkákkal leginkább a kusztodiátus birtokain haladtak, de néhány esztendő múltán már jelentkeztek a gyenge lábon álló szervezet hibái. A birtokosok túlzott ösztönzése, a munkában való járatlanság és nem utolsósorban a pénzhiány, hamarosan az összeomlás szélére sodorta a társulást. A vármegye a szervezeti keretek biztosításán túl még egy kísérletet tett 1816-ban az érdekeltek összefogására, azonban az újabb mérnöki tervek kidolgozásán kívül ekkor már tovább nem jutottak, mivel a helytartótanács a munkát 1819-ben mindaddig felfüggesztette, míg a Sárvíz szabályozási terve a Kapóséval össze nem lesz egyeztetve.22 Még ebben az esztendőben tudósította a vármegyét Zichy Ferenc sárvízi királyi biztos, hogy az Eszterházy-hercegség rendezni szándékozza a Kapós- menti mocsarakat.23 Ennek megalapozásán dolgozott már 1816 óta Beszédes József vezetésével Hermann János, a hercegség dombóvári és Obersteiner Antal, ozorai uradalmi mérnöke. Amikor 1820-ra készen állott a „Kapos mocsárjának plánuma” és a kiszárítás költségelőirányzata, a helytartótanács ez év május 9-én kinevezte gr. Zichy Ferencet a Kapos regulációját végző királyi biztosság élére is. Zichy már június 20-ára összehívta az érdekelt megyék képviselőit Tamási melletti vadászkastélyába - Miklósvárra.2,-‘ Az itt született, jegyzőkönyvbe foglalt döntések „Miklósvári compromissum” néven a szabályozás későbbi egész menetének alapját, szervezeti formáját adták meg. Döntés született, hogy a társaság a simontornyai malomgáttól a Kaposváron felüli keceli malomgátig végzi a szabályozás munkáját. A gyűlés egyik első feladata volt az elkészítet tervek valamelyikének elfogadása. A fő tervről ,,. . . Zichy Ferenc . . ., mint a Kapos vizének eligazíttására Eő Felségétől kegyelmesen imént ki rendelt Kir: Biztos Ür, előadván..., hogy Fő Méltóságú Galanthai Eszterházy Miklós Úr Herczegsége ezen közmunkához vonzó gondoskodásából az előre szükséges, tudományos méréseket és vizsgálatokat a maga költségén tökélletessen már meg tétetett, és olly plánumot csináltatott légyen, hogy a Kapos vize völgyének két szélén huzattandó csatornákba el oszlatván a vizeket, ezeken malmok is épülhetnének, a völgy közepén pedig huzat- tatna egy kiszáríttó mélly csatornya, ketzeli töltésig semmi néven nevezendő víz felszoríttásra czélozó épületet meg nem szenvedne. Hozzá tévén azt is, hogy már ezen plánum Bétsben a Magyar Országi Építtő igazgatásbeli segéd Tettes Öry Dániel Ür által szorosan meg vizsgálva légyen . . .”2° A birtokosok nem fogadták el egészében a tervezetet, hanem idő- és költségkímélés miatt csak a középső főcsatorna kivitelezésére adtak megbízást. Beszédes láthatóan felkészült egy ilyen fordulatra is, mivel egy 1819-ben készült költségvetési tervezete csak erre a középső csatornára vonatkozott.20 94
