Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Fallenbüchl Zoltán: Somogy megyei diákok a XVIII. század derekán

csak 2 tolnai diákról tudunk, a pápai pálosoknál egyről, a győri, soproni, nagy- szombati jezsuitáknál is egyről-egyről, a nyitrai piaristáknál kettőről. Ez összesen ugyancsak 8, de bizonyára ők is legtöbben Pécsett tanultak. Tolna megyei kálvinista diákot Kecskeméten hármat, Nagykörösön és Győrött egyet-egyet találunk: a pápai református iskolában egyet sem. Ezek úgy látszik inkább az alföldi városokba mentek tanulni.

E számok csekélyeknek tűnnek, ha meggondoljuk, hogy Győr megyéből csupán a jezsuita gimnáziumban nem kevesebb mint 232 diák járt. Igaz, ezek legnagyobb része magából a városból való volt. Somogy megye elmaradását a tanulás terén nagyrészben a városias fejlődés hiánya okozta. A természetes központ, a megyeszékhely alárendelt jogállása, amivel együtt járt a lakosság egyoldalú agrárorientációja is. A XVIII. század közepén kibontakozó mezőgazdasági konjunktúra ezt az agrárjelleget csak megerősítette, a tanulás, mint megélhetést biztosító tényező ebben a keretben nem hatott olyan intenzíven, mint a szegényebb talajú és viszonylag sokkal népesebb felvidéki vagy akár a kisalföldi területeken. így volt ez általában akkoriban az ország egész déli részén, mely még csak nemrég szabadult fel a török uralom alól s a rekolonizáció gazdasági megélénkülésének állapotában volt.4 Békés megye 1738. december ix-én csakúgy azt jelenti a Helytartótanácsnak, hogy területén sem katolikus, sem protestáns iskola nincsen, mint ahogyan Bács megye is azt jelenti Bajáról december 20-án, hogy nekik sincs semmilyen iskolájuk, néhány elemi ismereteket nyújtó, anyanyelven oktató ABC-isko- lát leszámítva. Így volt ez Somogybán is, bár Somogy megye jelentése erről nem maradt fenn a Helytartótanács erre vonatkozó iratai közt.

Változás csak akkor következett be, mikor a század közepén a megye nemessége, mely a latin iskolát a vármegyei szolgálatban mégsem nélkülözhette, maga is mozgolódni kezd. Ez idő tájt a pesti piarista iskolát kezdik látogatni a Somogy megyei ifjak. Az első közülük, aki az itteni anyakönyvekben felbukkan, Jankovics Antal, ki az 1746/47. tanévben végzi a legfelső retorikai osztályt Pesten. Utána néhány esztendővel Skarleth Antal neve szerepel, ki gombai származású, 1756/57-ben, 19 éves korában, a filozófiai évfolyam hallgatója; 1760/61-ben járja a retorikai osztályt a 17 éves Vörösmarty József, szintén nemes, kinek származáshelyeként „Usora Comitatus Somodiensis” van beírva, ez azonban valószínűleg a Tolna megyei Ozora - de sűrűbben a pesti piarista gimnáziumot csak 1765 után látogatják a somogyi diákok, miután ebben az évben Batthyány Lajos nádor megtelepítette a rendet Nagykanizsán, hol gimnáziumot nyitottak, s ezzel a kapcsolat sűrűbbé vált a pesti piarista gimnáziummal is. Mostantól kezdve már a szomszéd megyében is elsajátíthatják a somogyiak a latinos műveltség elemeit, de Pesten is egyre több somogyi diák szerepel az anyakönyvekben.5 1766-ban a retorikai, 1767-ben a logikai osztály tanulója Csorna János, Szigetvárról, nemes; ugyancsak 1767-ben jár a logikai osztályba Pctrovay János, 19 éves, szintén szigetvári és nemes. Utánuk egyre többen jelennek meg Pesten: 1771-ben Armprus- ter József, Karádról, a syntaxis tanulója, 1772-ben Büky Imre, Látrányból, a logikai és Tallián Nepomuk János Ádándról, ugyancsak a logikai osztály diákja. 1774-ben ugyancsak Ádándról tanul Pesten zalalövői Tsapodi Ferenc kisdiák, a major parvista osztály növendéke, 1775-ben pedig Újvári Ferenc a logikai osztályban, 19 éves, a logikai osztály hallgatója. A felsoroltak mind magyarok és nemesek. A logikai osztály diákjainak nagy számát az magyarázza, hogy Kaposvá88