Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom 1561-es urbariuma és a babócsai vár 1563-as leltára

36. Szalay A. i. m. 329. 1.

37. OL. Ben. Res. Libri cop. 1563. f. 6. v. Ensy, 1563. jan. 10. Károly főherceg: „. . . ipse contra officiales Bathorianos de proventuum dissipatione querelam instituerit. . .”

38. Uo. 1563. ff. 56. r.-v. A megegyezés Ferdinánd nevében kiadva.; Lényegében változatlan tartalommal ugyanaz: Uo. 1563. ff. 181. V.-182. r. Pozsony, 1563. nov. 8. Ferdinánd király.

39. Uo. 1563. f. 137. r. Pozsony, 1563. nov. 6. Ferdinánd király.

40. Uo. 1565. f. 26. r. Bécs, 1565. márc. 1.

41. Uo. 1566. f. 32. r. (Bécs, 1566. márc. 28. Károly főherceg), f. 89. r. (Bécs, 1566. jún. 26. Miksa király) és f. 108. r. (Bécs, i;66. júl. 18. Miksa király)

42. Barabás i. m. II. (Budapest, 1899.) 682-683. 1. Bécs, 1364. jún. 15. Miksa király-Zrínyi Miklós: „... scribis comitivam a capitaneo Babochense tibi negatam fuisse . . .”

43. Somogy megye i. m. 452-453. és 455. 1.

44. Nyilván ugyanazon okból volt felmentve, mint Sziget mezőváros. Ld: 'Németh i. m. 112-114. 1.

45. Az előző években, míg Babócsa a törököké volt, Kálmáncsehit Szigethez adóztatták: Szádeczky i. m. 274. 1. Sziget, 1556. szept. 1. Horváth Márk-Nádasdy Tamás: ,,Az kál- máncsehiek felül ír ő felsége énnekem, hogy nem csak ijesztéssel és fenyegetéssel késze- rítsem őket ide ő felsége házának szolgáltatására, élés hozásra és mívesek küldésére, hanem másképpen es. Abban semmit nem tesznek. Minapon küldtek vala huszonégy mívest és azok es többnire gyermekek voltának ...”

46. A haramiákról: Takáts, A magyar gyalogság i. m. 113-121. 1.

47. Ezekről a kérdésekről: Maksay Ferenc, Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Budapest, 1958. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 7.) és Fach Zsigmond Pál, Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Kossuth Könyvkiadó, 1963. 142. sköv. 1.

48. Szakoly Ferenc, Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. Szerk.: Puskás Attila. Szekszárd, 1969. 54. sköv. ii.

49. A Báthoriak levéltára teljesen szétszóródott, de a Zrínyiekéből is csak minimális töredékek maradtak meg. Ezekről 1.: Kosáry Domokos, Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Budapest, 1970.

50. A XVI. századi Dunántúl történetére mindmáig legtöbb tanulsággal szolgáló Nádasdy- levéltárat is a Magyar Kamara archívuma őrizte meg számunkra.

51. Mérey i. m. 188-193. 152. Wien. Hofkammerarchiv. Vermischte ungarische Gegenstände. Konskripzionen Fase: 3. Rote Nummer: 42. Konv.: 68.

I.

Vizsgálat a babócsai várhoz, valamint a segesdi és marcali kastélyokhoz tartozó mezővárosok és falvak szolgáltatásairól

ryói. március 23.

A vizsgálati jegyzőkönyv (urbárium) nyelvezete sok helyen rendkívül nehézkes. Hibáira mégis csak ott utaltunk betűs jegyzetben, ahol a szöveg hibái vagy hiányosságai a megértést veszélyeztetik. A tipikusnak tekinthető hibákra, amelyek meglehetős szabályossággal ismétlődnek, az alábbiakban hívjuk fel az olvasó figyelmét:

a) A szöveg helységenként általában a következő formulával kezdődik: ,,N judex cum aliis . . . juratis (vicinis stb.) suis (vagy: quartusmet, tertio se stb.) sub juramento examinati (interrogati) fassi sunt. . .” Bár a szerkezet nyelvtanilag nem kifogástalan (formailag helyesebb volna: „N judex . . . examinatus fassus est...”), mégsem hibáztatható nagyobb mértékben. A fogalmazó saját logikájának szabályai szerint járt el, amikor többes számot használt, hiszen az esküt és a vallomást valóban többen tették.

64