Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
70. Csánki D., i. m. 168. 71. Dr. Bendefy László-Dr. V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonal változásai. Bp 1969. 36. 72. Csánki D., i. m. 40. 73. Uo. 104. 74. A középkori Szent György kultusz és somogyi kapcsolatai c. fejezetben tárgyaljuk részletesen a Szent György keresztes gyűrűt. 75. Literáti F., i. m. 1963. 76. A középkorban Mernyét Merenyének írták. 77. Györffy Gy., i. m. 1939. 409. 78. A Szentgyörgyi család a Pécz nemzetséghez tartozó Marczaliak ágából származott. Nevét valószínűleg a Szentgyörgy helynévből vette, amit -i képzővel jelölt. A Hárságy fölött szereplő Szentgyörgyről kaphatta a birtokos Szák nembeli Zopa család a Szentgyörgyi előnevét. 79. I. m. PRT. I. Bp. 1902. 597. Facsimile uo. 81. 80. Kritikai Jegyzék II./2-3. Bp. 1961. 2690. 156-157. 81. Csánki D., i. m. 103. 82. Uo. 105. 83. Uo. 420. 84. MREV. II. Bp. 1899. CDII reg. 317. 85. Csánki D., i. m. 420. A XII. század végén, III. Béla 1192. évi oklevelében szerepel Juta és Kaposvár között egy Kozma (Cosma) föld. Az oklevelet Zsigmond 1425 Július 10-i átírásában a Vas megyei Levéltár őrzi az Erdődy család iratai között a 79. fasciculus 4290 sz. alatt. Dr. Kanyar József szíves közlése. 86. Csánki D., i. m. 175-176. 87. Uo. 152. 88. Uo. 70. 89. MREV. III. Bp. 1902. CXXXVIII. 90. 90. Uo. 292. 1. lábjegyzet. 91. Csánki D., i. m. 146-147. 92. Mesterházy Károly: Bizánci keresztény nyomok Berettyóújfalu határában. Arch. Ért. 96. 1969. 1. 97. <53. Entz G.-Gerő L., i. m. 23. 94. Mesterházy K., i. m. 96. 95. Uo. 96. 96. Uo. 96. 97. Uo. 97. 98. Uo. 97. 99. Mesterházy Ki. m. 92. 100. Moravcsik Gyula: Bevezetés a bizantinológiába. Bp. 1966. 146. 101. A Kaukázus vidékén is működtek bizánci hittérítők. S a korai időkben eljutottak már a Fekete-tenger északi és keleti partvidékén élő kun-török népek és a kazárok közé. Bizánci emlékek a türk birodalom területére, valamint az Altáj vidékére és a Szassza- nidák perzsa birodalmába is elkerültek. A magyarokkal gyakori kapcsolatba jutó örmények már a III. században bizánci keresztények. Honfoglalóink déli szomszédai, a bolgárok közvetlen érintkezésben voltak Bizánccal, amelynek kultúrája erősen befolyásolta művelődésének alakulását. A bizánci művelődés hatósugarai a távoli Nyugatra is elhatoltak. Uo. 145-146. Hasonló módon az örményekhez a Georgiaiak (grúzok) a korai időben bizánci keresztények voltak. Náluk alakul ki a ma is erősen élő Szent György kultusz egyik változata. 102. Moravcsik Gy., i. m. 158. 103. Uo. 104. Németh Péter: Az első egyházmegye kialakulásának kérdéseihez. Székesfehérvár évszázadai. i. Az államalapítás kora. (Szerk. Kralovánszky Alán) Székesfehérvár, 1967. 118. Schwartz Godtfried a kereszténység behozatalát Bulcsu és Gyula bizánci megkeresztelé- sének tulajdonítja, s a Szilveszter bullát cáfolja. Kritikáját adja Erdélyi László: Ötven historikus szentistváni emlékművei. Szeged, 1941. 172. 105. Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok. Szent István Emlékkönyv. I. Bp, 1938. 402. (Továbbiakban: SZIEK.) 106. Moravcsik Gy., i. m. Bevezetés .. .162-163. Komjáthy Miklós 1970. IV. 7-én tartott előadása. 3)
