Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
lesznek. A család Szent György kultusza a X-XI. századi hagyományra épülve újul meg a XV. században. Báthori István országbíró, Oposként 1479. október 13-án, mint Szent György győzi le Kenyérmezőnél a török sárkányt. S mint I. István vagy a győztes Csanád, vagy II. Henrik a győzelem emlékére építi a nyírbátori Szent György és Mária tiszteletére szentelt templomot 1484-ben. Az építkezés emlékét a mai református templom falán több sárkányos címer is jelzi. (IV/i. tábla) Ilyen sárkányos címer lehetett a somogyvári, babócsai, kereki és több más Somogy megyei Báthori váron a XV. század végétől a török hódoltságig. Ezek az ábrázolások befolyásolhatták, táplálhatták a népi képzelő erőt, amely újabb tápot kapott a török ellenes harcok során a katonák körében elterjedt amulett Györgyérméktől,217 A védőszent csodás segítségéről való híreket a számtalan csatahelyen megforduló szerencsés harcosok terjesztették Magyarországon is. (6. kép) Ekkor ezek révén az eredeti hagyományra újabb és újabb réteg került, amit a felhalmozódó emlékanyag felhasználásával továbbformál a népi kén •'eletető. A népi képzelet ilyen átalakító erejére jó példa éppen az 1605-ben meghalt még Somogybán is birtokos Báthori István (III.) országbíró tumbája. A tumba díszítését készítő népi mester fantáziája a XVII. században még a nép között élő sárkányölő hagyomány hatása alatt a Gutkeledek, illetőleg a Báthoriak három heraldikai háromszögét állkapcsos sárkányfogakká formálta,218 szinte megelevenítve azt. Ilyenképpen a népi képzelet a XV. században Mentőnek is nevezett helységben a sárkányölő Szent György szobrát is megalkotja,219 a helyiek szerint a török veszély csökkenésével. A nép a régi hagyománynak megfelelően Szent György segítségét látta a veszély megszűnésében s ezért állít emléket neki. A XVII-XVIII. századi újjáéledés a felszabadító háborúk után a kultusz rövid utóreneszánszát hozza meg. A környék népe még a XVIII. században is élénken hitt abban, hogy a Szentgyörgyhe gyen játszódott le a sárkány ölő vitéznek a küzdelme. Hiszen ez a néphagyomány a Balaton nevének magyarázatát is „sárkányszerű szörnyhöz” kötötte.220 Olyan erősen, hogy a XIX-XX. század sem tudta helyenként kiszorítani a népi tudatból a sárkányos és Szent György képzeteket. 30 (6. kép)
