Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban

gok, valamint a községek tagtoborzó versenyre buzdították egymást. „Szep­tember hónap folyamán a taglétszám megsokszorozására törekedjenek,” - szó­lította fel a járásokat a megyebizottság körlevele. 1&> A Déldunántúli Területi Bizottság október első felében huszonhat kom­munista szervezőt küld Somogy megyébe, akik segítették a járások munkáját. A megyei túlzott tagtoborzási tervszámokat csökkentette a Területi Bizottság és reális, a lehetőségeknek megfelelő tervszámokra változtatta azokat. A propa­gandamunkát pedig helyi jellegűvé, a konkrét adottságoknak megfelelően dol­goztatták ki a pécsi vezetők.158 1945. október 7-én, vasárnap harminchét helyen tartottak népgyűlést a kommunisták, melyen tízezer ember vett részt. A megyebizottság tagjai vala­mennyien gyűlést tartottak. Ilinszky István, megyei titkár például ezen a napon két helyen, Balatonbogláron és Balatonfenyvesen beszélt.li>7 Október 12-én, a megyei aktívák gyűlésén Gáspár Sándor foglalkozott a budapesti törvényható­sági választásokkal, amelyek a két munkáspárt befolyását és erejét mutatták.158 Közben az eddig megbúvó ellenség is támadásra készül. A reakció élén­külésére mutatott az a tény is, hogy Bonnyán október 13-án, a községi párttit­kárt, Raffai Györgyöt fejszével támadták meg a volt volksbundisták. Szinte naponta érkeztek a megyéből jelentések a különböző atrocitásokról.159 Két nap múlva - válaszul a történtekre - lezajlott az első nagyobbszabású tüntetés Ka­posváron, amikor a városi munkástömegek, a kisgazdapárti jobboldali Vido- vics főispán, és a reakció ellen tüntettek. A Kommunista Párt nem vehette hi­vatalosan át a kezdeményezést, a tüntetők soraiban azonban ott voltak, az egész megmozdulás lelke Teknős Péter volt. A következő napon nyilvános párt­napon foglalkoztak a tüntetéssel a kommunisták, és rámutattak arra, hogy a közellátás területén uralkodó állapotok és a politikai reakció élénkülése vitte az utcára az elégedetlen munkástömegeket.160 Az utolsó kommunista népgyűlést -a választások előtt - október 28-án, a kaposvári születésű (később árulóvá lett) Nagy Imre tartotta.101 Miközben a kommunisták és szociáldemokraták az ország és a nép ér­dekeit tartották szem előtt, ugyanakkor a kisgazdapártban megbúvó reakciós csoport fasiszta röplapokat terjesztett Kaposváron, melyben ,,a kommunisták, a zsidók, a győztes hatalmak és a szociáldemokraták ellen izgatták a népet”. Re­akciós céljaikra a diák-fiatalokat használták fel, akiket egy katolikus pap ké­szített fel e feladatra. Az elkészült röpcédulákat gimnazista fiúkkal szóratták szét a városban.162 Amikor a letartóztatások megtörténtek, ellene egyedül a kis­gazdapárt vezetősége tiltakozott. A kisgazdapárti reakció nyílt színrelépése So­mogybán jóval előbb következett be, mint más megyékben, hiszen itt működött egyik vezéralakja, Vidovics Ferenc, főispán. A két munkáspárt vezetősége meg­egyezett a következő fellépésben a választási harcok során. A közvetlen fel­lépésre szinte nap mint nap szükség volt. Amikor október végén megjelentek a választási plakátok a két munkáspárt fiatal tagjai éjjelente plakátőrségen vol­tak, vigyáztak arra, nehogy letépjék a falragaszokat.10'1 A választási harcban a kisgazdapárt vezetői, a vallási érzelmek felszításától a legdurvább uszításokig, mindent felhasználtak. A reakciós nézeteiről és cselekedeteiről ismert főispán Pusztaszemesen még a megyei kommunista vezetőket is megrágalmazta, Köt­ésén pedig megveretésükre úszította hallgatóságát.164 A kisgazdapárti jobboldal a monarchista érzelmű klerikális gazdagparasztságnak, még Habsburg Ottó ne­290

Next

/
Oldalképek
Tartalom