Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban

A Kaposváron élő, jelentős számú értelmiség megnyerésére a Kommunista- Párt 1945. június 6-án tartotta meg az első ankétját, amelyen Havas Béla, a me­gyebizottság propagandavezetője kijelentette: „...a szellemi munkásságot cs- a fizikai dolgozókat már semmi sem választja el egymástól”, a felszabadulás a szellemi munkások előtt is megnyitotta a felemelkedés lehetőséget.127 A választási küzdelem idején - szeptember derekától - elhatározta a vá­rosi pártvezetőség, hogy programját szélesebb körben ismerteti.128 Az ifjúság közötti munkát a kommunisták 1945 nyarától fokozottabb energiával végezték a MADISZ-ban. A MADISZ vezetőségben májusban elkez­dődött ellentétek miatt hónapok teltek el, amíg szeptember végén a progresszív erők vették át az ifjúság vezetését. A nyár folyamán a kisgazdapártból „bezú­dult” fiatalokkal kellett ugyanis a MADISZ-ban megküzdeni. A vallásos befo­lyást sikerült fokozatosan háttérbe szorítani, és szeptember végén már az új veze­tőségben találtuk Bálint Tibor és Erdélyi Anna kommunistákat.129 A nők soraiban csakhamar sikerült - még 1945 nyarán - megindítani a szervezkedést. Prandler Jánosné, 1945. május végén, a debreceni MKP pártiskola elvégzése után azonnal hozzákezdett a szervezéshez Kaposváron. 1945. június 17-én a koalíciós pártok jelenlétében, az akkori Turul Szállóban alakult meg a nőszervezet. A vezetőségben túlsúlyban lévő kommunista asszonyok kezdet­től fogva biztosították a párt súlyát.130 A nőszervezet később állandó aktívákat adott a párt népnevelő és falujáró munkájához.131 Az MKP megyei vezetői továbbra is nagy figyelmet fordítottak a szak- szervezetekre. A szaktanács megyei vezetői egymás után szervezték meg és enge­délyezték a különféle foglalkozásúakat magukba tömörítő szervezeteket. Április végén a biztosító intézetek dolgozóinak szervezete alakult meg, melynek elnöke a kommunista Mike Imre lett.132 A vasutasok, (ápr. 22.) gazdatisztek, (máj. 10.) vas- és fémmunkások, (máj. 16.) famunkások, (máj. 19.) egészségügyi alkalma­zottak, (máj. 19.) és a magántisztviselők (jún. 18.) alakuló szervezeteiben min­denütt ott találtuk a kommunistákat.133 Az ősz folyamán, az egyre súlyosodó gazdasági helyzet, megkövetelte a szakszervezetektől a reakcióval szembeni fellépést. 1945. októberében a megyei szaktanács több tüntetést és fellépést szervezett „. . . a szellemi és fizikai dol­gozók elemi érdekeinek megvédésére.”13,‘ Tüntettek a kisgazdapárti közellátási kormánybiztos ellen, aki „ígérete ellenére” a megyéből történő élelmiszer kicsem­pészést segítette elő. Az építő és a szabómunkások a Turul Szállóhoz vonultak és „... az ott talált henyélő, feketéző társaságot kizavarták az utcára.”135 A munkásérdekek helyi védelmezője és segítője - a két munkáspárt veze­tése alatt álló - megyei rendőrség volt ebben az időben. Május elején a Nemzeti Bizottságon belül is megtörtént balratolódási folyamat eredményeként, a rend­őrség tisztikarának túlnyomó többsége, de a legénységi állomány többsége is a kommunisták, szociáldemokraták és a parasztpártiak közül került ki. A városi rendőrség átszervezése előtt már a kapitányi és a detektívfelügyelői munkakör­ben is kommunistákat találunk: Dezső Józsefet és Vámosi Józsefet.136 Molnár Győző személyében pedig 1945. július elsejével kommunista főkapitányt nevezett ki a belügyminiszter.137 A megyei és a városi politikai rendőrség vezetője a kez­dettől fogva kommunista párti, régi mozgalmi ember volt.138 Augusztus derekán a rendőrség legénységi állományában a következő volt a pártállás megoszlása: a 332 fős létszámból kommunista 78 fő (24%), szociáldemokrata 64 fő (19%), 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom