Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Az először Somogyváron eltemetett Szent László, a keresztény harcos védő szent: Szent György magyar megfogalmazása, aki régi honfoglalás előtti pogány elemek fenntartásával kelt életre, mint a pogányság, a sárkányelleni küzdelem egyik fő védnöke, mint azt gyakori művészeti ábrázolásai is mutatják. Vele szemben a kun: a leányrablás, a fegyveres küzdelem, az ölremenés motívuma alapján a népmesék sárkányalakjaként, a Sötétség erőit, az emberré alakult Sárkányt, a Fekete sámán alakját testesíti meg. Mint azt a somogyi Szent György helynevek is tanúsítják: Szent György a XIII. századtól különös tisztelet tárgya lesz. 1222-ben tiszteletére ünnepnapot szenteltek. Nálunk 1326-ban, Angliában 1330-ban rendet alapítanak. Tizenkét évvel később ő lett Anglia védőszentje, s Felső-Olaszországon át német, osztrák és magyar földre is eljutnak kultuszának különböző ábrázolásai.199 Ettől az időtől kezdve Magyarországon is még nagyobb számban tűnnek fel a Szentgyörgy helynevek. Az országos kultusz Somoggyal szomszédos egyik állomása Veszprém mellett a már említett Ják lesz. A jáki templom XIII. századi oromdíszén jelentkező sárkányábrázolás Szent Kálmán skót királyfi fejereklyetartóján is a díszek közé kerül. A magyar korona bizánci jellegű megalömártyr ábrázolása és a sárkányölő Szent György megformálása főleg a miniatűrök és az elefántcsontfaragás révén terjed el a nyugati művészetben.200 Szent György első ábrázolásai Trani, Ra- vello és Monreálé bronzkaptán láthatók. 201 (2. kép) Balogh Jolán, aki a sárkányölő alakjának ikonográfiái kialakulását a XII. századra teszi, a XIII. század második feléből keltezi a jáki freskót. A képtípus vándorlása során: kiindulópont Avignon volt, s állomásai Velo d’Astico, Már- tonhely, Almakerék. A Székelyföldön Almakerék Szent György ábrázolásával szemben Sepsiki- lyénben, Maksán és Erdőfülén Szent Lászlót ábrázoló freskó készült el,202 hogy ezeknek a hatásoknak a jegyében az ikonográfiái és szobrászati megfogalmazás páratlan remeke keljen életre 1373-ban: a kolozsvári testvérek csodálatos prágai Szent Györgye.203 Európában, de különösen Franciaországban a középkori egyház a szimbolika fegyverével küzd „a bűn hercege, az ítélet és a kísértés képviselője, az ördögi állatok királya, a kígyó ellen, amely a sárkányt jelöli.”201 Az Anjou korszakban fellendülő Szerit György kultusz hozza a legtöbb hagyományt a felszínre. A lovag szent iránti különös hódolat jeleként I. Lajos király a budai Szent György templomot alapítja. A XIII. században a veszprémi Szent György kápolna helyén is egy új gótikus stílusú nagyobb kápolnát építettek.203 A XIV. században- nagy búcsújáró - hely volt Veszprém. Szent György ünnepén somogyiakon, zalaiakon és a tolnai népen kívül más távoli vidék népei keresték fel az ezüst fejereklyetartóban őrzött Szent György fejereklyét. 1401-ben még Zsigmond is megjelenik a Szent György napi búcsún.200 A XIV. század elejéről származik a veszprémi csatából (997) ismert Hont- pázmány nemzetséghez tartozó Lampert országbíró pecsétje, ahol madáralakú, kétlábú sárkányt látjuk, amint fejét egy félhold üresedésébe felnyújtja.207 A címer astrális magyarázatában a szüzet pusztító sárkányt látjuk, amely a pogány képzetekben is szerepelt, s összefüggésbe hozható a Hontpázmány nemzetség ősi birtokával: Sárkány, illetőleg Szentgyörgy faluval.208 2>
