Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében

raszti kisüzemek mögött. A szürke-magyar fajta tartásában jelentkező túlnyomóan nagy részesedése a nagybirtoknak - az erőgépek hiányával függött össze — elsőrenden.

A két világháború között mind a paraszti kisüzemek, mind pedig a nagybirtokok igen jelentős lépést tettek előre - ez utóbbiak némi késéssel - a tejelő- és a tenyésztehén állomány fejlesztésében. Jellemzőként elmondhatjuk, hogy az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területén - így megyénkben is - a tejtermelésre és a tenyészállat nevelésére alapozott szarvasmarha-tenyésztést tekintették az állattenyésztés legfőbb üzemágazatának, amelynek az előrelépését a ioo kh alatti üzemekben az 1911. évi 47,6%-ról 1935-ben 59,1%-ra tette a hivatalos statisztikai kiadványok alapján Király István.4 Lényegében ugyanezen közgazda- sági tényezők kedvező hatásai tükröződtek a sertésállomány növekvő tendenciájának a kialakulásában is a megyében. E tendenciák alakulása - szinte-párhuza- mos volt mindkét gazdasági üzemtípusban. Az ezer darabonkénti növekedés 1938-ban az 1924. évi sertésállományhoz képest 35-tel, az 1934-eshez pedig 62-vel volt alacsonyabb a megyében.

Az OMGE és a KSH adatai alapján az alábbi táblázatokban összefoglaltuk a Dunántúlon a 100 kh mezőgazdasági területre számosállatban jutó állat- állományt :

Év

Nagybirtok

Kisbirtok

Többlet

%

1933

27,46

28,23

2,8

1934

27,59

32,48

17,06

1935

27,53

29,27

6,3

1936

26,34

28,64

8,7

1937

27,73

29,52

6,5

1938

26,45

33,52

26,7

E táblázat pedig annak a bizonyítója, hogy a kisbirtok állatállománya felülmúlta a nagybirtokét, különösképp 1938-ban, 26,7°/o-kal.

Az egy számosállatra eső szántóterület a

Dunántúlon:

Év

Nagybirtok

Kisbirtok

Többlet

%

1933

3,50

2,88

21,05

1934

3,05

2,97

2,7

1935

3,00

2,51

19,5

1936

2,94

2,77

6,1

1937

3,07

2,87

7,0

1938

2,92

2,43

20,2

E táblázatok a kisbirtok nagyobb állatlétszámát bizonyítják, tudva azt, hogy a nagybirtokon több szántóterület jutott egy számosállatra, mint a kisbirto- kon. A nagyobb állattartás tehát a Dunántúlon a kisbirtokra volt jellemző.

Az OMGE „Mezőgazdasági üzemi eredmények 1941-ben és az 1942. évi értékesítési, beszerzési és pénzforgalmi eredmények” c. kiadványa szerint az

254