Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
zel azonos. Aurai Ekkehard szerint nálunk hatalmas termeténél fogva a monda régi óriásaival is összetéveszthették. A róla regélő XII. század benne azt a hatalmas bajvívót láthatta, mint amilyen honfitársa, Bátor Opos is lehetett. (Oposról azt is tartották, hogy nemcsak az öklelőfát, de a mázsás buzogányt is könnyen kezelte.) A képzelet a magyar óriás és Boto vitéz hagyományát összetársította. A krónikában Opos van gyakran említve, míg Pothról senki sem szól Magyarországon.192 Sebestyén Károly véleménye szerint Boto és Poth helyett a nép Botond- ról beszélt.193 Ez a névhasonlóság segítette a Bolond monda alakulását. Somogy megye déli részén birtokos nemzetségek feje Botond, - aki korábban a pogány magyar hőst képviselte - volt a bárddal várkaput bezúzó hős mintaképe, s az óriás göröggel vívott párviadala a XII-XIII. század hagyományos vitézi tornáinak mintaképévé vált. Botond mondái testvére Bátor Opos lett, aki az óriás csehet győzte le. Bátor Opos különleges erejét, nagy hagyományát bizonyítja, hogy elterjedt róla az óriásokkal és sárkányokkal történt csatázás híre.194 Opost a középkor folyamán a Báthori család vallotta ősének, aki szerintük az Ecsedi láp félelmetes sárkányát győzte volna le. A Báthori család viszont történetileg a Gutkeled nemzetségből való s nem a Vencelin neméből. A Gutkeled nemzetség pedig Hohenstaufen várából származott, amely a középkor korai szakaszában is palakőbányáiban talált hattyúnyakú, kígyófejü sárkány csontvázairól volt híres, s ez befolyásolhatta az ott élők képzeletét. Mégis Karácsonyi János szerint a nemzetség egyik ágának 1326-i folyamodása alapján királyi adománylevél bizonyította azt, hogy Vencelin volt a Gutkeled nemzetség őse.195 Ilyen alapon tarthatta magát a legkorábban bevándorolt nyugati nemzetségnek, s vallhatta Bátor Opost ősének. S végsősoron ennek a történeti hagyománynak az alapján kapcsolható a Báthoriak Opos mondája a veszprémi csata Szent György mondájához is. Nagy Iván, majd Solymossy Sándor nyomán újabban Erdész Sándor nem Opost, hanem az ugyancsak Salamon korában élt, s a Gutkeledekhez tartozó, a Képes Krónika adatai szerint „Isten és emberek előtt átkozott” Vid ispánt tartja sárkányölőnek.196 Ipolyi Arnold Opost és Videt is sárkányölőnek véli, de szerinte Opost a Báthori család őse. Ugyanakkor Vid ispán emlékét pedig Somogybán Nemesvid helyneve őrizte meg több néphagyománnyal együtt. A Képes Krónika helyes olvasata, valamint a népi hagyomány figyelem- bevételével véleményünk szerint Bátor Opos adja a XV. századtól Somogybán is birtokos Báthoriak számtalan ábrázolással megörökített különleges sárkány és Szent György képzetét. A keleti hagyomány figyelembevételével az óriás csehet a nép képzelete sárkánynak tette meg idővel, mivel régi hitük szerint az emberalakot is felvehet. Különleges értékét növeli, hogy a Krónikába Vörösmarty, Arany, Garay és Szász véleménye szerint az Opos epizód egy ősi magyar eposz maradványaként került.19, A veszprémi csata hőseitől, valamint Bolondtól Oposon át a nemzeti hős, XII-XIII. század fordulójáról származó verses zsolozsma szerint; a keresztény lovagság mintaképe: Szent László következik a maga külön mondakörével.198 A Somogybán is nagy hagyománnyal élő László mondái a honfoglaláskor mondavilágával és a Szent György mondákkal kapcsolhatók össze, illetőleg a Botond, majd főleg Opos a Toldi monda, de részben a Kinizsi mondakör fő jellemzőit adják. 2 3
