Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
A szükséges nyersanyag biztosítása továbbra is sok gondot okozott. A cukorgyárosok és cukorrépatermelők érdekképviselete között 194j. december 30-án létrejött répaegyezmény újabb kedvezményekkel kísérelte meg a termelés fokozását ösztönözni. A gyárosok az 1944-es termésű répa mázsánkénti 5 P-ős átvételi árán felül külön 10% prémiumot ígértek az új cukorrépa termelőknek, de a régieknek is, ha az előírtnál nagyobb területen termelnek répát. A termelők ezenkívül 100 q répa után 5 kg kristálycukrot ingyen, 3 kg ún. munkáscukrot nagybani árban és kát. holdankint 5 kg kristálycukrot hivatalos ipari áron kaphattak. Az egyezmény felemelte a répaszelet és melasz járandóságát is.149 Adatok hiányában nem állapítható meg, hogy 1944 tavaszán a kaposvári cukorgyár hány kát. holdra kötött szerződést. Az azonban ismert, hogy az 1944. évi cukorfeldolgozási kampány elérkczésekor, amikor az ország nagyrészc már hadműveleti területté vált, a cukorrépa a legtöbb helyen szedetlen maradt, vagy a földeken prizmákban tárolták. A sarkadi, mezőhegyesi, szerencsi, selypi, hatvani, szolnoki és kaposvári cukorgyárak a felszabadulás után kezdték csak meg a csökkent értékű cukorrépa beszállítását és feldolgozását. * A kaposvári cukorgyár dolgozóinak létszáma a második világháború alatt évről évre növekedett. A rendelkezésre álló adatok szerint a gyár tisztviselőinek és munkásainak a létszáma a következőképpen alakult: adminisztratív és műszaki 1940. évben 1941. évben 1943. évben tisztviselő a kampány alatt foglalkoztatott 26 31 43 ' munkások száma kampányon kívüli állandó 1240 1386 1500 munkások száma 245 231 350 A gyár vezetői a munkáslétszám 10-20%-os emelkedését azzal magyarázták, hogy a lakást és egyéb kedvezményeket élvező állandó munkásokon kívül alkalmazott segédmunkások más munkahelyeken többet kerestek, ezért a gyár az előírt munkabérek megtartása következtében kénytelen volt beérni az olcsóbb, de gyengébb munkaerőkkel. Ilyen módon pedig a munkateljesítmény csökkent. A gyárnak tehát több segédmunkást kellett alkalmaznia.1“0 A vállalat igazgatósága a kaposvári gyár szakmunkásainak helyhez kötése végett a világháború alatt jelentős munkavédelmi, egészségügyi és szociális jellegű beruházásokat eszközölt. Átalakíttatta a gyár összes mellékhelyiségeit, korszerű munkásfürdőt és öltözőt rendezett be. Orvosi rendelőt állított fel. A gyártelep Hársfa utcai oldalán új tisztviselői lakótelep épült.1“1 A Pécsi utcai régi munkás lakóházat lebontotta, ahhoz két kisebb telket vásárolt és azon nyolc új munkás lakóházat építtetett.152 A beruházásokon kívül a kaposvári cukorgyár rendszeres évi szociális jellegű kiadásai meghaladták a 200000 pengőt.1’1 A szociális és egészségügyi viszonyoknak részben kormányrendelkezésekkel, részben pedig vállalati kezdeményezéssel történt javításával, a mind súlyosabb anyagi nehézségekkel küzdő munkásság elégedetlenségét kívánták ellensúlyozni. 259
