Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)

sága a világháború előtti két évben tovább javult: 1937-ben 1074 és 1938-ban 1264 vagon gabonát őrölt meg. A Hungária malommal való együttműködése is gyümölcsözőnek bizonyult, mert ezen az úton sikerült ausztriai lisztkivitelét meg­javítani.10!’ Mivel a malom őrleményei ellen ismételten kifogás merült fel, az igaz­gatóság az egész berendezést 1935-ben az Első Magyar Gazdasági Gépgyár szak­embereivel felülvizsgáltatta. A szakértők javaslata alapján a malom napi telje­sítőképességét 750 q-ról 600 q-ra csökkentették. Majd új mosógépet szereztek be és a trieuröket kicserélték. Ezzel a liszt finomabb lett és a kiőrlés megjavult.110 A vállalat vezetősége 1937-ben a fizetésképtelenné vált kaposvári Hazai Malom teljes rozsőrlő üzemét a gépi berendezéssel együtt megvásárolta.111 Bár a magyar malomipar változatlanul nehézségekkel küzdött, az igazgatóság a kaposvári mal­mot igyekezett korszerű színvonalon tartani és fejleszteni. A malom 1938-ban borsóhántoló üzemmel bővült, mely később rendkívül jövedelmezőnek bizonyult. A kaposvári malom helyzetét feltétlenül erősítette, hogy a nagy malmokat tö­mörítő kartell tagja volt. Másrészt pedig kiváló minőségű őrleményeivel a dél­dunántúli piacot sikerült a maga számára biztosítani.112 A kaposvári melléküzemek közül a jéggyár kedvezően dolgozott. Eladási lehetőségei növekedtek, miután a Belügyminisztérium a természetes jég felhasz­nálását egészségügyi okokból korlátozta. A szénsavgyár működését 1934-ben beszüntette, miután a szénsavkartell a korábban kötött szerződést felmondta. Csak három évi szünet után, 1937-ben kezdte meg ismét üzemét, amikor a szénsavkartellel sikerült megegyezni. A szén­savgyár 60 000 kg-os kontingensét minden nehézség nélkül állította elő, a napi teljesítményt 1000 kg-ra emelte. Egy kg szénsav előállítása 17,84 fillérbe ke­rült.113 A Szénsavértékesítő kft. kg-kint 60 fillért fizetett. A szénsavgyár kontin­gense 1938-ban már 9 vagonra emelkedett.114 A ládagyár foglalkoztatása folyamatosan erős volt. Az újtípusú cukor­ládák beváltak, önköltségi áruk darabonkint 20 fillérrel olcsóbbodott. A megta­karítás az évenkint előállított 35 000 db ládánál 7000 P-t jelentett. Az üzem a cu­korládákon kívül az újonnan létesített paradicsomüzem részére rekeszeket és cso­magoló ládákat készített. A világháború kitörése előtti évben a deszka beho­zatala egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. A hazai fenyődeszka cukorládák gyártására nem volt alkalmas. A ládaüzem állandóan 20 munkást foglalkozta- tott.11^ A vállalat végrehajtó bizottsága 1934. tavaszán paradicsom besűrítő üzem felállítását határozta el. A gyártás céljára szükséges helyiségeket néhány hónap alatt átalakították, az Excelsior Csemegekonzervgyártól vásárolt gépeket Kapos­várra szállították. Majd az üzem július 15-én megindult.116 A paradicsom be­sűrítő üzem az első két évben főként tapasztalatszerzési célokat szolgált. A nyers­anyagot elsősorban a kaposvári bérgazdaságnak kellett szolgáltatni. A bérgazda­ságnak is azonban először ki kellett kísérletezni azt a paradicsomfajtát, melyből mennyiségileg és minőségileg elsőrendű, versenyképes árut lehetett előállítani. Ezért 1935-ben 10 holdon kísérleti termelés folyt. Ugyanakkor a kaposvári cu­korgyár igazgatója idegen termelőkkel 8 kát. holdra kötött paradicsomtermelési szerződést. A vetőmagot a gyár bocsátotta a termelők rendelkezésére.117 A paradicsomkonzerv üzem 1936-ban már 46 napon át dolgozott és 45 vagon nyersanyagot sűrített be. A paradicsom nagyrészét a bérgazdaság szállí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom