Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)

gyártott.11 Kezdetben csak a bérgazdaság szállított nagyobb mennyiségben cukor­répát a gyárnak, de a XIX. század utolsó éveiben répabeszerző területe felölelte egész Somogy, Baranya megyét és Tolna megye déli részét. Sőt kisebb tételek­ben Körös, Belovár és Verőce megyékből is kapott cukorrépát. A teljes szükség­let 35%-át azonban a bérgazdaság biztosította. A cukorrépa minősége az első években még nem volt kifogástalan, ami a kedvezőtlen cukorhozamban is kife­jezésre jutott. A kaposvári cukorgyár gyártási eredményei a századfordulóig a következőképpen alakultak:12 feldolgozott répa q termel nyerscukor q [ t kristálycukor q 1895-1896. évben 5 34 900 61 000­1896-1897. ,, 632 000 6 700 52 OOO 1897-1898. 610 000 7 500 51 000 1898-1899. ,, 756 000 7 500 82 400 1899-1900. ,, 757 800 I 7OO 78 400 A gyár a beszállított cukorrépát általában 80-100 napos üzemmel dol­gozta fel. A kampány alatt két műszakban 370 férfi és 50 nő munkást foglalkoz­tatott.12 A készáru elhelyezése nem okozott nehézséget. A gyártott kristálycukrot a vállalat csaknem teljes egészében exportálta. Az 1894-1895. évi nemzetközi cu­korválság csak átmenetileg okozott nehézségeket az exportban. A válságot túl­termelés idézte elő: az alacsony gabonaárak miatt mind több gazda tért át a cu­korrépa termelésére. A cukorgyárak is szívesen vették a cukorrépa vetésterüle­tének a növelését, mert a nagyobb mennyiségű nyersanyag feldolgozásával ter­melési költségeiket csökkenthették. A nemzetközi cukorválság, az exportcukor árának nagymérvű zuhanása a belföldi eladási forgalomban is zavarokat okozott. A cukorgyárak a válságból kivezető utat a kartellizálásban látták. Ilyen megfon­tolásból alakult meg a magyar cukorkartell is, melynek résztvevői a válság alatt megvették és leállították a chropini cukorgyárat. A tranzakcióval kapcsolatban a vállalat 63 700 Ft értékű részvényt vett át.14 A vállalat a kaposvári bérgazdaság, a mezőhegyesi és kaposvári cukor­gyár kezdeti nehézségei s váltakozó eredményei ellenére mérlegét csak az 1896- 1897-es üzletévben zárta veszteséggel, amikoris a hiány 145 000 forintot tett ki. Kilenc üzletév viszont nyereséges volt. A vállalat jövedelmezősége általában emelkedő irányzatot mutatott. A nyereség az 1898-1899-es üzletévben 274000 Ft-ot, az 1899-1900-as üzletévben pedig 567000 Ft-ot ért el. A századfordulótól az első világháború kitöréséig eltelt időszakban a ka­posvári bérgazdaság és a cukorgyár helyzete jelentősen megszilárdult. A bérgaz­daságot mind nagyobb mértékben belterjes üzemágakra állították át. A kalászo­sok mellett főként a cukorrépa, burgonya és takarmányfélék, valamint a len, ló­here, lucerna és cukorrépamag termelését helyezték előtérbe. De állandóan fej­lesztették az állattenyésztést is. A gazdaság faj szarvasmarha- és félvér-lótenyészete szakkörökben országszerte ismert volt.1'’ A haszonbérleti szerződést különben hg Eszterházy Miklóssal 1912. május 21-én újabb 25 évre meghosszabbították. Az új szerződés a haszonbérletből ki­215

Next

/
Oldalképek
Tartalom