Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
és Gőzfűrész Rt, - amely alaptőkéjének nagyságát (2 mill. Kor.) tekintve jele: tős vállalat volt - vásárolta meg a telepet. Duplájára bővítették a fűrészüzemet Déli-vasúttól vásárolt folyóparti területen, majd hónapokon belül berendeztek egy parkettaüzemet is. Barcs hagyományos fafeldolgozó iparának 1903 őszén új konkurrense támadt egy bécsi fakereskedő részvénytársaság által Dolnji-Mihol- jacon felépített fűrésztelepben,93 de a Ncuschloss gyár jól állta a versenyt, mivel műszaki fejlesztésére nagy gondot fordítottak. Állóeszköz és technikai fejlesztésének néhány általunk ismert lépcsője: 1906-ban bővítették a fűrészcsarnokot, felszereltek egy 42 collos keresztfűrészt és egy rönkvágó szalagfűrészt, 1912-ből való az új gépház, a fűrészcsarnokból pedig egy új keretfűrész, a régi szárító, a köszörűműhely, a még mindig meglévő irodaműhely és a daru. 1930-ban az 1. sz. gőzkamra épült fel, két év múlva villamosították a darut. 1936-37-ben számos új létesítménnyel gazdagodott, pl.: a 11. számú gépház, a vízderítő, a rönktéri melegedőraktár építése történt ekkor, de az anyagtéri iroda és a lakatosműhely bővítésére is ezekben az években került sor. 1942-ből való a jelenlegi kovácsműhely, egy év múlva pedig elkészült az olajraktár.'11 Nyersanyagának legértékesebbjét, a tölgy és a bükk rönköt, továbbra is Szlavóniából vásárolta a Neuschloss cég, de importált stájer fenyőt is. Somogy, Zala és Vas megyéből elsősorban szil és hársfát szerzett be. Parkettájából legtöbbet Budapesten adtak cl, míg az 1931-ben létesített kaptafaüzem termékei a cseh cipőgyárakban kerültek felhasználásra.9"1 A gőzfűrészüzem a foglalkoztatott személyek tekintetében is kimagaslott a többi ipartelep közül. Még a népszámlási statisztikák szerint is* 1900-ban 79, 1910-ben 118, 1920-ban 184, 1930-ban 176 fő (a parkettagyárban ekkor külön 36 fő), az 1940-es évek elején pedig 250 munkás dolgozott a fűrésztelepen. Meghajtó erejéről csupán egy 1926-os adat áll rendelkezésre, amely szerint 250 lóerős gőzgép hajtotta a gépfűrészeket.91' Termelését a második világháború kitörése sem szakította meg. (A gyár 1912-ben „Nasici RT” cégjelzést, 1937-től pedig az Ugiai Faipari RT nevet vette fel.) b) Malomipar. Tradíciója a drávai hajómalmokig nyúlik vissza, amelyek azonban a gőzhajózás miatt kénytelenek voltak vagy megszűnni, vagy a túlsó parton horgonyt vetni. Nem tértek vissza a világháborút követő hajózási szünetben sem, előnyösebb is volt számukra a jobbpart, mivel mindenkor szlavóniai gabonát őröltek. A XIX. sz. végén létesített kisebb gőzmalmok kapacitásának egyre nagyobb hányadát az Alföldről és a Balkánról érkező gabona őrlései kötötte le, Barcs malmai a századfordulón már fellegüket, rendeltetésüket tekintve export malmok voltak. Két évvel az első világháború előtt, 1912-ben került sor a már meglévő kettő mellé a község harmadik, legnagyobb kapacitású hengermalmának építésére. Az eszéki „Unió Rt” fiókmalmának alapításában Barcs környékének földbirtokosai (gróf Széchenyi Géza, Krcmzir Mór stb.) is részt vettek. E malom 1916-os teljes leégése után, az első világháború vége felé, 1917-18-ban épült helyébe egy 18 vagon/nap nagyteljesítményű ún. „háborús malom”, amely néhány hónapos működés után leállt és négy évig használaton kívül volt. 1922-ben kisebb átalakítás után ismét beindult, de teljes átépítésére csak 1927-ben került sor. Meghajtó * = Tapasztalataink szerint a népszámlálási statisztikák a 20 főnél többet foglalkoztató üzemek kimutatásában legtöbbször a valóságosnál kevesebb személyt mutattak ki. Ez részben a jan. i-i holtszezoni adatfelvételből, részben a tulajdonosok adózási alapjuk (a munkaerő) egy részének szándékos elhallgatásából ered. 204
