Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
A Drávát járó.hajók számához képest a téli kikötők és „menhelyek” befogadóképessége elmaradt. Az országban 1890/91 telén összesen 1574 hajó, 15 millió K járműértékkel és 3,4 millió K rakomány értékkel húzódott meg téli kikötőkben és menhelyeken, ebből a Dráván mindössze a következő egységek teleltek: táblázat A Dráván telelő vizijárművek adatai iSgo/gi.m Téli kikötő és »menhely« Járművek (hajók) száma Járművek értéke K Rakományok értéke K A járműveken tartózkodó személyek száma Barcs 11 56 800 — 31 Zaláta 2 29 000 13 400 9 Moslavina 6 51 500 70 600 25 Eszék 47 468 200 21 000 115 összesen: 66 605 500 105 000 180 1899-ben viszont csak az eszéki 35 hajós és az Eszéktől 30 km-rc, Gát község mellett levő 40 hajós téli kikötőről emlékezett meg a szaksajtó.0'’ Az új eszéki kereskedelmi és téli kikötő (amelyben a város a hajók után „karópénzt” szedett), 1898-ban létesült a felsővárosi párhuzamos mű felhasználásával. A medencéből kotort anyagból rakpartot képeztek ki, amelynek hossza 500 m. A 2,6 ha hasznos területű és a o vízszinthez számítva 2,5 m mély medencében 4 gőzhajó, 13 nagyobb, 27 kisebb hajó és 6 malom találhatott menedéket. - Barcs új kereskedelmi és téli kikötőjét már a jelen században, 1901-08 között építették a vasúti híd felett 172 686 kor. költséggel. Valamivel nagyobb volt az eszékinél: használható területe 3,9 ha, vízmélysége 2,5 m, parthossza 550 m volt. Medencéjében 5 gőzös, 24 nagyobb, 23 kisebb hajó és 6 malom telelhetett át.'" Mind az eszéki, mind a barcsi kikötő medencéje olyan gyorsan feliszapolódott, hogy a telelés előtt évenként legalább egyszer, sőt az eszéki bejáratát többször is ki kellett kotorni.68 A folyam egyik legkisebb megállója a Belisce községi gyártelepi rakodó.6" IV. A DRÁVA-HAJÖZÁS ELSORVADÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az első világháború után a Drávát, mint határfolyót, amely a Duna mellékfolyója, nemzetközi víziútnak nyilvánították. A monarchia szétesésével keletkezett utódállamok között az árucsere azonban lényegesen visszaesett, ezért a folyó sokat veszten közlekedési jelentőségéből. Nem fordítottak kellő gondot a folyószabályozásra, ezért a drávatamási és révfalusi gázlók kialakulása után sekélyebb vízállásnál a forgalom felét már Drávaszabolcs bonyolította le, amely a Dráva- melíéknek szénbehozatali kikötője lett.'0 Mélypontra esett vissza a hajózás 1929- ben a nagy gazdasági világválság kitörésekor. 6. táblázat A drávai hajójáratok száma ig2S-igso-ha?i‘°la Év Vontatógőzös Uszály összesen 1928 23 36 59 1929 9 12 21 1930 14 24 38 194
