Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után

Bereczk írta alá, az 1858. január 30-i jegyzőkönyvet, amikor a megengedhetőség kérdésében létrejött a részleges megegyezés, már Bereczk mellett két „bizalmi tag”, Lukinics József és Hagelmann Károly is aláírta.28 A városi lakosok i860, június 24-én a bel- és igazságügyminisztérium 1859. decemberi rendelkezésének megfelelően egy ii tagú választmányt alakítottak. A választmány tagjai között általában módosabb birtokosokat találunk, két orvos, egy ügyvéd és egy mérnök is van közöttük.21' A bizottságban hatan tartoztak a tagosítók, hárman a nem tagosítók közé, kettőt nem tudtunk eldönteni.30 Az i860, augusztus 27-i hitelesítési tárgyaláson a városi birtokosok képviseletében a választmányon kívül Jakab István ügyvéd is, mint a városiak megbízottja résztvett.31

i860, augusztus 27-én került sor a felszerelési szakasz lezárására. A tárgyaláson mind az uradalom, mind a város felsorolta, hogy szerinte mely földterületek tekintendők közös legelőknek, közös erdőknek, foglalásoknak és visszaváltható irtásoknak, e kérdésekben azonban a felek a vitát az érdemleges tárgyalás időszakára halasztották el. Ugyancsak akkor kívántak a további tanúvallomásokra sort keríteni, és az osztályozással kapcsolatos kérdésekről is vitázni. E tárgyalás során a „hitelesítő mérnök” közreműködésével néhány próbamérés elvégzése által hitelesítették a felmérést. Az előírás szerint a hitelesítési tárgyaláson az eljáró bírónak meg kellett kísérelnie a barátságos egyezség létrehozását, ez ekkor nem sikerült, de a felek kölcsönösen 14 napos halasztást kértek ebben a vonatkozásban.32

Az úrbéri örök, egyezség

Ugyan nem 14 nap alatt, de egy fél év alatt létrejött az egyezség. Az egyezség 1861. március 17-én kelt és 1862. június 26-án hagyta jóvá „Somogy megye úrbéri törvényszéke” (a cs. kir. úrbéri törvényszékek az abszolutizmus bukásával megszűntek). Az egyezkedési tárgyalások részletei nem ismeretesek, így csak két városi feljegyzéssel (az egyik Gáspár Boldizsár mérnök kezéből) és a hitelesítési tárgyaláson elhangzottakkal tudjuk egybevetni.33

Az egyezség első pontjában megegyeztek abban, hogy kölcsönösen lemondanak a folyamatban lévő úrbéri perek folytatásáról. Ez természetes is volt, hiszen az egyezségben minden - még fennálló - úrbéri viszonyt megszüntettek vagy rendeztek.

A rendezés első és legfontosabb feladata volt az úrbéres és úri földek megállapítása és elkülönítése. A felmérési földkönyv szerint volt osztályozott holdban:

belsőség szántó

rét

összesen

városi lakosoké

plébániáé

tanítóé

templombirtok

228,48

3.09

1,46

2480,32

14,22

3,39

i,93

908,66 3617,46

14,58 31,89

4,85

i,93

217,21

26,97

5,42

városi birtok (kaposvári határban ossz.:) városi birtok (répási pusztán ossz.:)

Csordás György birtoka a répási pusztán ossz.:

összesen:

3905,73

164