Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után

paranccsal kívánta a nyitott kérdéseket rendezni. A nyílt parancs jelentős visszalépést jelentett az 1848 szeptemberében benyújtott Deák-féle javaslathoz képest, rendelkezéseivel lehetőséget nyújtott az úri földeknek a paraszti földek rovására történő növelésére. A nyílt parancs az úrbéri ügyek intézésére külön bírói szervezet felállítását rendelte el, a cs. kir. úrbéri törvényszékek csak 1856-ban kezdték meg működésüket, így a birtokrendezések nagyobb lendületet csak ezután vehettek.17

Herceg Esterházy Pál azonban nem várta meg a törvényes rendelkezéseket, és 1852. június 9-én a kaposvári ideiglenes cs. kir. törvényszék előtt tagosítási és legelőelkülönítési pert indított a város ellen. E per iratait nem ismerjük, állítólag már 1857-ben sem voltak feltalálhatok a törvényszék irattárában.18 így csak következtethetünk e kereset indító okára nézve. Nehéz feltételeznünk, hogy az ország legnagyobb földbirtokosának 1852 nyarán ne lett volna már tudomása a készülő úrbéri pátensről, számos más uradalmában és a kaposvári uradalmának más falvaiban is tudott várni, sőt a kaposvári rendezés sem volt neki később annyira sürgős. Lehet, hogy egyszerűen csak a határ felmérésének bírói elrendelését akarta elérni, de arra is gondolhatunk, hogy az uradalmat az 1852. évi perindításában egészen más okok vezették. Az uradalom talán megkísérelte Kaposvár úrbéres jellegét kétségbe vonni, így az elkülönítésből és tagosításból nem úrbéres pert, hanem közönséges polgári pert csinálni. Erre enged következtetni az is, hogy az uradalom a későbbi perirataiban „kaposvári volt tractamentalis lakosok”-ról beszél.19 A nem úrbéres jelleg tarthatatlansága azonban valószínűleg hamarosan világos lett, esetleg végső soron nem is mutatkozott ez kedvezőnek az uradalom számára. Mindenesetre, amikor 1854-ben a város kísérletet tett arra, hogy felújítsa az uradalom által a század elején elvett földek visszaszerzése érdekében indított, az úriszék és a megyei törvényszék által 1848 előtt már ítélettel lezárt, de a helytartótanács által még nem felülvizsgált pert, akkor az uradalmi ügyvéd már azt hangoztatta, hogy a városiak más úrbéresektől csak a szerződésük némely pontjára nézve különböznek.iu

A tényleges birtokrendezési pert tehát a herceg - valójában Szokolay Dániel uradalmi ügyvéd - 1857. június 10-én indította meg. A kaposvári cs. kir. úrbéri törvényszékhez beadott keresetlevélben kérte az összesítés, a legelő és faizási haszonvételek szabályozásának, az 1820 után tett foglalások megszemlélésének és összeírásának, és az államilag nem kárpótolt 1422 hold irtásföld visszaváltható- ságának elrendelését.21

A birtokrendezési per menete négy szakaszra bontható:

1. A perfelvétel és a megengedhetőség eldöntése.

2. A per felszerelése.

3. Az egyesség vagy az érdemleges tárgyalás és ítélet.

4. A végrehajtás.22

A kaposvári úrbéri törvényszék a megengedhetőségi tárgyalást július 9-re tűzte ki, ezt azonban a felek kölcsönös megegyezésével ismételten elhalasztották. A halasztás oka az volt, hogy a város és az uradalom között egyezkedési tárgyalások folytak, és ez idő alatt a felek nem akartak a bíróság előtt vitába kezdeni. 1858. január 30-án azután részleges megegyezés jött létre. A város nem gördített akadályt a rendezési eljárás megindítása elé, fenntartotta azonban magának azt a jogot, hogy ha nem sikerül minden kérdésre nézve megegyezni, és így érdemleges-