Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808)

„309. szám. Ugyan Tolna Vármegye Közönsége martius 8-ról megkéri ezen Nemes Megyét, hogy a Megyebeli üvegbányáknál olly rendeléseket tegyen, melyek szerént a Kortsmára való üvegek igaz mértékűeknek tsináltassanak s a vélek lehető csalárdságoknak útja elzárattasson. Meg hagyatik Szekér Jósef Fő Biró Űrnak, hogy mind a két övék Bányákon meg parantsolja, hogy törvényes egész itze és messszeles övegeket készítsenek, különben ha kisebb mértékre ké­szítik, büntetés alá fognak vettetni.”50 „958. szám. Szekér Josef Fő Szolga biró Úrnak meg vala hagyva, hogy az öveg bányákban a Törvényes nagyságú üvegek készíttetését megrendelje. Ezt teljesítvén eleget tett.” (1820. június 12-én kelt bejegyzés.)01 6. A huta piacterülete A huta könyvelőjének, Stingelmayer Istvánnak 1808. február 18-án kelt nyilatkozatából kitűnik, hogy a műhely termékeit az ország területén belül áru­sító kis- és nagykereskedők - akik főként házaló zsidó kereskedők, valamint üvegesek és üvegesmesterek, kis számban magánemberek voltak - vásárolták meg ott helyben, Szentlukán és ők szállították el az ország különböző részeibe. A hutai üzleti könyvekből pontosan, névszerint ismerjük e kereskedőket és . üzleti tevé­kenységük helyét is. Az üzleti könyvek adatai alapján készült térképvázlatról (Lásd az 5. ábrát) jól leolvasható, hogy a legnagyobb felvevő piac elég távol, a Duna-parti Baján volt (évi 8200 Ft felvásárlással). Pock József bajai üvegesmes­ter egymaga 4300 Ft-nyi, Tirmayer Ferenc szintén bajai üvegesmester pedig 3800 Ft-nyi árut vásárolt meg a hutától egy év alatt. Baja ebben az időben híres vásár­hely volt, s így érthető nagy felvásárlóereje, de az is nyilvánvaló, hogy a Dunán távolabbi vidékekre is olcsón és az üvegszállítás szempontjából előnyösen szállít­hatták innen az üvegféleségekct. Baján kívül Bácsalmás, Bácsszentiván, Cser- venka, Erdőd, Hajós, Hegyes sőt még a távoli Nagyszentmiklós községekbe is eljutottak a szentlukai üveghuta termékei. Ez azt mutatja, hogy a fában , már akkor is szegény Duna-Tisza közének déli területein, a Bácskában volt a legna­gyobb felvevőterülete a hutának, ahol ebben az időben már gazdaságilag fellen­dülőben volt az odatelepített svábság, s így felvásárlóereje is meglehetősen nagy volt. Dunántúlon három megyét - Somogyot, Tolnát, és Baranyát - látott el a huta termékeivel. Pécsre, a DK-Dunántúlnak már akkor is legnagyobb városába és vásárhe­lyére is sok üvegárut szállítottak Szentlukáról. Hartman Péter üvegesmester pl. 3000 Ft értékben, Ulises Gáspár üvegesmester 800 Ft értékben vásárolt itt továb­bi eladásra, illetve ablaküvegezésre árut. Érdekes, hogy a Keleti-Mecsek területén lévő Óbánya, Kisújbánya, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd községek is a huta felvásárlói közé tartoztak, pedig e vidéken is működtek ezidőtájt üveg­huták, ezért valószínű, hogy nem a helyi szükségletek kielégítésére, hanem továb­bi eladásra vásárolták meg az itteni kereskedők a szentlukai termékekét. A felvásárlás üteme változó volt, de annyi mégis kitűnik, a huta kész­termék-eladását havi bontásban tartalmazó 3. táblázatból is, hogy a legtöbb öb­lösüveget - nyilván palackokat, de táblaüveget is - az őszi időszakban október­november hónapokban vásárolták (szüret utáni borpalackozás, tél előtti ablak­üvegezés) . 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom