Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808)

i Zt nem kalcinált hamuzsír 30 Ft i Zt házilag készült hamuzsír 10 Ft i Mz hamu 30 kr

i P. m. „föld” (fémoxid) , i Ft 30 kr i P. m. homok 2 Ft 24 kr i P. m. mész 1 Ft 45 kr.

A só felvásárlási árát nem tüntették fel az üzleti könyvek, a fa és az üvegcserép ára pedig változott, valószínűleg a minőség szerint (fafajtától és az üveg milyenségétől függően; 9 kr-tól 1 Ft 15 kr-ig, illetve 2 Ft 45 kr-tól 3 Ft-ig).

Az üvegkészítéshez szükséges nyersanyagokon kívül igás- és húsállatokat, takarmányt, szalmát és élelmiszereket is vásárolt a manufaktúra a nyersanyagszállítás, fuvarozás, árucsomagolás, illetve az ott dolgozó munkások ellátására, így többek közt Sárdról és Gálosfáról ökröket, Bőszénfáról lovakat és tejelő teheneket, Csertőről, Ibafáról lisztet, Dobszáról és Ibafáról zabot, Botykáról burgonyát, Mozsgóról új vörösbort, Kaposvárról fehér óbort, Nagyberkiből szilvapálinkát vettek. A búzát, a rozsot, a liszt, a lovak és az ökrök egy részét, valamint a sertéseket a helyi-, Festetics-uradalom biztosította.

4. A huta munkásai

A századforduló táján alakult huta munkásai elsősorban külföldről, Német-, Cseh- és Morvaországokból - ahol már nagy múltja volt az üveggyártásnak - települtek vagy vándoroltak ide, ami nevükből is rögtön kitűnik. A bőszénfai plébánia története rögzíti, hogy: ,,A magyarokat Nagyságos Festetics János uraság innét (mármint Bőszénfáról) Toponárba vitte át, s a német ajkú lakosok 1776- ik évben vándoroltak ide fölső Németországból”, így lehet, hogy közülük, de lehetséges az is, hogy külön a huta létesítése céljából, egy későbbi időpontban betelepítettek közül került ki a huta munkássága. Tény az, hogy az 1807-1808-as esztendőben a korabeli hutákhoz képest aránylag magas létszámú munkásgárda dolgozott Szentlukán, mert míg pl. a Hont megyei Kecegén 1793-ban 8 fővel, a Zólyom megyei Hrinyován 1817-ben 6 fővel, Almaszegen 1819-ben 7 fővel dolgozott a huta/'2 addig itt Szentlukán 15 mesterember látta el az üvegkészítés teendőit, akik a következők voltak:

1. Kremzer Mátyás és

2. Pok Károly Schok tábla üveg készítő („Schok Tafel machet”)

3. Lenk Mátyás Bund tábla üveg készítő („Bund Tafel macher”)

4. Deutsmann Gáspár üveg metsző („Glas Schneider”) valószínűleg üvegcsiszoló

5. Krainer József,

6. Krasits Ferenc (aki egyszemélyben elsőlcgény, amolyan brigádvezető is volt - „Obergesele”),

7. Ludvig József,

8. Reitmaidl Antal,

9. Seidl János (Jankó) ifj.,

10. Schlegl Sebestyén és

11. Sterl Vencel fehér öblös üveg készítő („Weis hohl glas macher”),

12. Speidl Ferenc zöld öblös üveg készítő („Grün hohl glas macher"), valamint

120