Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
és Sár közi-Szent györgy alakban fordul elő. 1403-ban gordovai Fanchy Lászlóé, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is volt itt földesúri joga.'2 Tótszentgyörgyhöz hasonlóan Bél Mátyástól Kogutowicz-ig mindenki ismeri. Ma itt több emlék is őrzi a névadáson kívül Szent György kultusz hagyományát. A mai Pusztaszeritgyörgy a középkorban szintén Besenye-Szeritgyörgy néven szerepelt. Egyházát 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi, ami 1424-ben Szent György patrociniummal szerepel. Okleveles adatok szerint 1409-ben Szent györgy (Zenthgyergh), 1424 és 1455-ben Besenye-Szentgyörgy (Besenye-Zenthgyerg) néven ismerik. Az 1409-es említéstől kezdve gordovai Fanchy birtok.73 Bél, valamint Kogutowicz kivételével a felsorolt szerzők mind feljegyezték. Jelentősége azonban a XVI. századi pusztulásával csökkent s így ma csak Lengyeltótihoz tartozó kis pusztaként szerepel. A két Homokszentgyörgy közül a Csorba által Kaposvár mellett említett téves. A szerző Homok faluval téveszthette össze Homokszentgyörgyöt. Viszont a másik Homokszentgyörgyöt a Kálmáncsa és Lad között szereplő helységet a XV. századból keltezik. Ez 1565-66-ban Musa-Szent-György néven is előfordul, viszont 1660-ban Tótszentgyörgyhöz hasonlóan Szent györgy várához tartozott. Véleményünk szerint a (Homok)Szentgyörgy névadás nem feltétlenül XV. századi, hanem XIV. század előtti is lehet. A helység jelentős Szent György kultuszához egy 1960-as években előkerült tárgy is szolgál adatot.'4 Homokszentgyörgy jelentőségét bizonyítja, hogy Bél Mátyástól kezdve Széchenyi stb. s végül Kogutowicz is említette, mint ismert nagyobb települést. A felsorolt Szentgyörgy névadásos adatoknál problematikusabb a Literáti által jelzett úgynevezett Hodos-Szentgyörgy.7a Figyelemreméltó az is, hogy Tót- szentgyörgyöt a XV. század végén Hodos-Szentgyörgynek nevezték s mellette volt Merenye falu is.76 Viszont egyedül Kogutowicz térképe említ Szentgyörgy helyet a jelzett területen, így azonban okleveles adatok hiányában hitelesnek nehezen fogadható el. Ugyanakkor a Literáti által Szentgyörgynek tartott Bézseny, Szentgyörgy néven az általunk ismert adatok alapján sem előbb, sem később nem szerepel. Hiszen Besen(Besenyt) 1131-1141. között megerősített oklevélben tűnik fel s vele esetlegesen a későbbiekben azonosítható település is, Besenyő, Besenyew (1409) és Beseny (1536) néven szerepel.77 Szentgyörgyvárihegy és Boronka Szent György névadása a középkor folyamán itt állt Szent György patrociniumos monostor, illetőleg egyház emlékét őrizték meg. Szent György hagyomány konzerválását figyelhetjük meg Szentgyörgy- vársánc esetében is. Végül Lengyeltóti és Ordacsehi Szent György névadású dűlői, rétjei véleményünk szerint a környékükhöz tartozó (Puszta)Szentgyörgy hatására keletkezhettek. A történeti összefüggéseiben is vizsgált somogyi Szent György névadás típusai végsősoron a következőképpen választhatók szét: 1. A korai XI. sz. típus: Szentgyörgy (Somogyvári monostorhoz tartozó) 2. a) A XII-XIII. sz.-ban kialakult egyszerű egyelemű típus: Szentgyörgy (Ma előtaggal Tótszent györgy, Homokszentgyörgy) b) A XII-XIII. században kialakult összetett, kételemű típus: Besenye- Szentgyörgy, ma Balatonszentgyörgy, Besenye-Szentgyörgy, ma Pusztaszent györgy. 3. A XIV-XV. sz.-i típus: Szentgyörgyvár (Szentgyörgyvársánc, Szentgyörgyvárihegy) 4. Szentgyörgy nevű helység nyomát őrző helynév (Boronka melletti Szent- györgymező.) 9
