Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808)
ADATOK A SZENTLUKAI ÜVEGHUTÁRÓL (1807-1808) Lehmann Antal Természeti-földrajzi kutatómunkám során, amikor a Zselic földrajzi-, pontosabban növényföldrajzi feldolgozásával foglalkoztam, feltűnt számomra, hogy a múlt század folyamán milyen nagy mértékben fogyatkozott meg e vidéken a hajdani, hatalmas kiterjedésű erdők területe. Amíg 1784-ben a Zselic területének 56%-át (a török uralom alóli felszabadulás után kb. 80%-át) borította erdő, addig 1895-re már 26%-ra, tehát kevesebb, mint felére csökkent az erdőterületek aránya,1 Ennek okát keresve találtam azokra az adatokra, melyek szerint elsősorban a mind nagyobb szántóterületek nyerése céljából történt az erdőirtás, de a későbbiek folyamán már hamuzsírfőzés, a kocsikenőcsnek használt „degec”, vagy más néven „kalamász” készítése és nem utolsó sorban üvegkészítés céljaira is szolgált.2 3 Az erdőnek, mint nyersanyag- és energiaforrásnak ilyen irányú hasznosítása felkeltette érdeklődésemet, s így kezdtem kutatni a zselici üveghuták nyomai után és találtam meg többek között Kaposvárott a Somogy megyei Levéltárban a hajdani szentlukai üveghuta négy kötetnyi és az 1807. évi júliustól 1808. júniusig tartó - tehát épp egy éves - időtartamot felölelő, német nyelven (vegyesen gót és latin betűvel) irt üzleti könyvelési anyagát.4 (Lásd az 1. ábrát) Ezek feldolgozása alapján készítettem el nagyrészt jelen dolgozatomat, amely hozzájárulhat - ha parányi mértékben is - Somogy megye iparfejlődése kezdeti szakaszának és gazdaságtörténetének pontosabb megismeréséhez. 1. A szentlukai üveghuta földrajzi fekvése, helyi- és helyzeti energiái (Az üveggyártás környezeti feltételei) Szentluka-puszta Somogy megye kaposvári járásában található, Gálosfa községtől - melyhez közigazgatásilag tartozik - 4 km-nyire DK-re, a baranyai határszélen. Természeti-földrajzi szempontból a Dunántúli-dombvidékek nagytájában, a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombság középtájának nyugati kistájcsoportját képező Zselic dombvidéke területén helyezkedik el. A táj középvonalában, Ny-K-i irányban húzódó fő vízválasztótól, a Duna-Dráva vízválasztójától nem messze É-ra, a Surján-patak völgye felső szakaszának egyik K-i mellékágában, tehát a Zselic középső részén húzódik meg, a ma már csak pár házból álló, alig 30-40 lakost számláló kis település. (Lásd a 2. ábrát) 109
