Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Bencze Géza: A Kapos vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835)
32 kr-t.70 A csatorna fenntartására minden hold után az eddigi kulcs szerint 8 kr befizetéséről döntöttek a jelenlévő birtokosok. A kaposvári-simontornyai gyű lé» volt tulajdonképpen a miklósvári egyezség alapján működő egyesülés társasággá szervezésének helye. Itt mondták ki, hogy „minden együtt lévő illető felek arra határozták magukat, hogy mindnyájan Kaposberki Birtokosok egy állandó Társaságba ezennel összeállnak, s magukat az 1827:33. törvény'1 értelme szerént a Kaposberki elkészült csatornáknak fenntartására kötelezik.” A gyűlésen alkotott társasági alapszabályzat nagyban hasonlít a nem sokkal korábbi sárvízi elődjéhez,72 annak szerkezeti felépítését és működésének alapelveit vette át. A gyűlés végül megválasztotta Beszédest társasági igazgató mérnökké, felügyelő mérnöknek Mészöly Károlyt kérték fel, majd kimondották, hogy Zichy királyi biztos önfeláldozó munkája emlékére a - most már csatornának nevezhető folyó a Zichy-csatorna nevet viselje. A másfél évtizedes lecsapoló munkálat fenti számszerű eredményeinél fontosabbak voltak azok, amelyek a hajdani berek hasznosításából származtak. Nem vált be Festetits Antal tolnai birtokos jóslata, hogy „a szárítani ígért föld termésével hat ökröt sem fogok valaha hizlalni.” Annál közkeletűbb volt egy székes- fehérvári polgár - már-már legendává növő - története, akinek a Sárvíz lecsapolt berkében a legelső terméskor eladott szénája több hasznot hozott, mint amekkora összeget a kiszárításra 14 év alatt fordított.73 Sok kortárs megemlékezik a háromszor kaszálható, dús füvet, mindennemű gabonát és más növényeket termő „új” földről - a Kapós-berekről. Számszerű összegben is megnőtt a hajdani berki föld ára, annak a földnek az ára, ahol még a községek közti határt jelölő határhalmokat vagy cölöpöket sem helyezték el addig a szomszédos községek között. Az új berki föld gazdag kamatot hozott a lecsapolási költségeket vállaló birtokosoknak. A Hunyadyak csornai birtokán egy réti hold (800 n-öl) egy szekér szénát bőven megtermett,'1 sőt Kaposvár, Attala és Pula határában egy hold föld évi használatáért nem ritkán 10-15-20 frt-ot is fizettek.75 IOJ
