Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Bencze Géza: A Kapos vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835)
1834. január végén Beszédes megküldte a megyéknek a még hátralévő munkák terveit, amely szerint Somogybán 14 és félezer köböl föld megmozgatására volt szükség a csatorna teljes elkészítéséhez. A munka döntő részével már ebben az évben elkészültek mind a két megyében, így a következő év tavaszára már csak.befejező és kisegítő munkák maradtak hátra. A kaposi küldöttség jelentésében beszámolt a végéhez közeledő tolnai munkálatok eredményeiről. (' A kiszáradt berekben legelésző lovak és szarvasmarhák, a már irtott berki földön elvetett repce a somogyi küldöttségnek újdonság volt. A Kapos somogyi szakaszán is folytak azonban már ekkor a kiszáradt berek felosztására, hasznosítására irányuló törekvések: a kaposvári nagygáti berekből az Eszterházy uradalom már kitiltotta a korábban azt évekig használó kaposváriakat.1'' Megindultak a berekbeli birtokelhatárolások, határbejárások a „jószomszédi békességnek” további fenntartására. Az 1835 nyarára elkészült csatorna felülvizsgálatára Zichy Ferenc augusztus 12-re Kaposvárra hívatta a két fő érdekelt megyén kívül a birtokosai révén érintett - és a tolnai szabályozáshoz pénzzel is hozzájárult - Fejér és Baranya megyék képviselőit is. A gyűlésen megjelent a helytartótanács és az Építési Igazgatóság Hajózási Osztályának képviseletében Zelenka Lajos első mérnök is. A keceli gáttól Fészerlakig kocsin, majd onnan Pincehelyig hajón történt vizsgálat során megállapították, hogy ,,a Kaposvizének, melly Nemes Somogy, Tolna, Baranya, Veszprém és Fejér Vgyékben több Helységek Határában, több mint 25 000 hold- nyi térségen elterjedt, letsapolása, rendes csatornyának ásattatásával ez előtt 15 esztendőkkel kezdetbe vétetvén, most kívánt végett ért.”68 Végeredményben a hatalmas erőket megmozgató másfél évtizedes munka során elkészült a Kapos és a Sió egyesült csatornája a volt simontornyai malomgáttól a némedi összefolyásig és a Sió csatornája az ozorai malomig. Maga a Kapos csatornája a Siótól Somogy határáig 35020 öl, majd onnan a keceli töltésig 15 310 öl és végül Kaposújlak felső határáig 1500 öl hosszúságban. A tolnai szakaszon ezen kívül a hegyháti dombokról esőzés alkalmával lezúduló nagymeny- nyiségű hordalék felfogására 4971 ölnyi ún. homokhárító árok is készült. A Kapos csatornájának a méretei a következők voltak:89 Helv Felső Fenék Meder szélesség szélesség mélység Árvíz Kis víz öl m öl m öl m öl m öl m A torkolattól a Dombóvár és Pula közti határig 4 7,6 2 3,8 21/2 4,7 5/6 1,6 1 4/6 3,2 Pulától a fészerlaki gátig 4 7,6 2 3,8 21/2 4,7 — — Fészerlaktól a keceli gátig 2V2 4,6 5/6 1,6 5/6 1,6 — — A lecsapoló munkálatok eredményeképpen a két megyében kiszárításra került 25 999 hold (1200 n-öl) - Tolnában 19 542, Somogybán a Kecelen felüli 430 holddal együtt 6547 hold korábban használhatatlan terület. A birtokosok egy hold lecsapolt berki földért fizettek Tolnában 20 frt 20 kr-t, Somogybán 27 frt 102
