Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Györffy György: Koppány lázadása
KOPPÁNY LÁZADÁSA G'Mv G'My A magyar királyság megszervezése kemény harcokkal járt együtt, amelyeket a centralizálást megvalósító Árpádok az ellenszegülő törzsfőkkel, részfejedelmekkel vívtak. Géza fejedelem halála (997) után fia, Vajk, aki a keresztségben István nevet kapta, lépett trónra. Géza halálakor rögtön kirobbant egy lázadás István ellen. Koppány vezér lázadásáról számos forrás emlékezik meg, adataik azonban ellentmondásosak és ez nagyon eltérő értékelést tesz lehetővé. E cikkben először az idevonatkozó forráshelyeket sorolom fel és értékelem kritikai szempontból, másodszor a forrásokhoz fűződő történeti problémákat vizsgálom. Koppány lázadásáról egykorú hiteles tudósítás nem maradt fenn, és a XI. század végén, amikor a magyar történeti irodalom megindult, már élő szemtanúja nem volt az eseményeknek. Á szemtanúk emlékezete kb. 70 évre nyúlik vissza, az első írásbafoglalás, Szent István király nagyobb legendája pedig csak 1080 táján készült, nem sokkal István király szenttéavatása (1083) előtt. A „történeti emlékezethatár” 1080-hoz viszonyítva kb. 1010-ben volt, de a legendaíró adatgyűjtése során beszélhetett olyan öreg emberekkel, akik ifjúkorukban szemtanúktól vagy kortársaktól beszámolót kaphattak a lázadásról és így közvetítették a hagyományt.1 A legendaírónak mindamellett nem az események hű visz- szaadása volt a célja, hanem István király erényeinek és egyházi ténykedéseinek a bemutatása, így a hallottakból főként az ezekre vonatkozó adatokat jegyezte fel. Elmondja, hogy midőn István, elhagyva a gyermekkort, a serdülőkor első fokát átlépte (transvadata pueritia . . . primum gradum adolescentie trans cedit), ami Isidores szerint a 14 éves kor átlépését jelenti,2 apja összehívta Magyarország főembereit „a következő renddel” együtt (convocatis pater suus Ungarie primatibus cum ordine sequenti). E két renden István király törvényei alapján az előkelők (principes, seniores, comites) és a vitézek (milites) rétegét kell érteni.3 Ezekkel való tanácskozás után Géza utódjául fiát, Istvánt jelölte (per communis consilium colloquii filium Stephanum post se regnaturum populo prefecit).'1 Géza e lépéssel a Magyarországon nomád jogszokás szerint uralkodó senioratusi trónörökléssel szemben a primogenitura elvét érvényesítette. Géza öccse, Mihály 997- ben nem lépett fel trónkövetelőként, amiből arra következtethetünk, hogy 997 előtt meghalt. Lehetséges, hogy István utódként való jelölése éppen Mihály halálát követően történt. István trónörökössé tétele ugyanakkor sértette egy másik Árpád-házi herceg jogait és - úgy látszik - ennek lázadása robbant ki 997- ben, a nagyfejedelem halálakor. 5
