Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Györffy György: Koppány lázadása

szágszerte legfeljebb 1—2 falunév keletkezett, másrészt a Ság falunevek általában torz:- nevek szomszédságában tűnnek fel.

98. Ila B.: Gdmör megye, Budapest, 1944. II. 15, IV. 21; Györffy Gy.: Hist. Gcogr. I. 741; Csánki D. i. m. I. 109.

99. A koppányi uradalom a XII. század elejéig hercegi birtok volt; 1109 táján Álmos herceg adományozta a dömösi prépostságnak. Ld. Szabó D., MNy. (1936) 56-57, 130-131.

ico. Ld. Csánki, III. kötet Veszprém, Fejér, Tolna és Zala megyei helységei alatt. A zalai Keszire és Kozárra ld. Zala megye földrajzi nevei. Budapest, 1964. 227 38, 188/65. szám alatt. Dombóvár X. századra datálható kis földvárak feltárását most végzi Rosncr Gyula, mint arról Dienes István szíves közléséből értesültem.

101. Géza feleségének kiléte régóta vitatott kérdése a történelemtudománynak. A magyar krónika legrégibb szerkesztése két helyen tartalmazza azt az adatot, hogy Géza felesége, Szent István anyja, Sarolt az erdélyi Gyula leánya volt, s közli azt is, hogy őt akarta Koppány feleségül venni (SRH. I. 291, 312, 313); Saroltot mondja Szent István anyjának Anonymus is (Uo. 69). Ezzel szemben a lengyel évkönyvek, melyek közül a legkorábbi az Annales Camanzenses is a XIII. század elejéről származik, azt állítják, hogy Géza (Jesse) felesége és Szent István anyja, a lengyel Adelhaid (Atleyd) volt (Gombos A. F.: Catalogus 117, 145, 202, 453, 476, 566, 2061). A magyar udvari hagyományra támaszkodó, korábbi feljegyzésű és két független forrásból igazolt magyar híradással szemben a lengyel adat, mely végső fokon egyetlen későbbi forráshelyre vezethető vissza, sokkal kevésbé szavahihető. A XV. századi lengyel történetírók, akik már a magyar krónikát is ismerték, úgy egyeztették a kétféle híradást, hogy Adelhaidot tették meg Géza második feleségének (Uo. 996), Dlugoss azonban ehhez hozzáfűzte, hogy István a második, lengyel feleségtől született (Opera omnia X. 121-122). A magyar kutatók egy része a lengyel adatot részben elfogadva Adelhaidot Géza második feleségének vallotta, ugyanakkor István királyt Sarolttól származtatta [így Stilting ]., Corntdes D., Fessler J. A., Horváth M., Szálai LWertner M. és legújabban Vajay Sz. Az irodalmat ld. Döry F.: Emlékkönyv Szent István... Budapest, 1938. II. 557 és Vajay Sz.: Südost-Forschungen 21 (1962) 49 kk.; Székesfehérvár évkönyvei 1 (1967) 71. kk.] A páratlan forrásismerettel és kritikával dolgozó Fauler Gy. (i. m. II.2 381-382; A magyar nemzet története Szent Istvánig, Budapest, 1900. 187) a vitatott kérdést Sarolt javára döntötte el, s azóta a magyar kutatók Saroltot tartják Géza egyetlen bizonyítható feleségének és István anyjának (A kérdés higgadt taglalását ld. Döry F.: i. m. 556-562). Új szemponttal elevenítette fel a vitát rendkívül szellemes tanulmányában Vajay Sz., amikor Géza gyermekeinek feltehető születési éveit egymás mellé állítva, két elkülönülő csoportot észlelt, s az elsőt (969-975) Sarolthoz, a másodikat (992-995) Adelhaidhoz kapcsolta. Vajay mindenkor logikus fejtegetései azonban itt késői és vitatható értékű forráshelyekre épülnek, amelyek nem nyújtanak biztos alapot a következtetésre. Géza gyermekei közül egyedül István születési évéről van forrásadat, de az is mennyire bizonytalan! A magyar knónika 969., Kézai krónikája 967., a XIII-XIV. századi lengyel források 975. évet adnak (SRH. I. 172, 312); Gombos i. m. 117, 145, 476.; ezek szerint István a Koppány-lázadáskor (997) 30, 28 vagy 22 éves lett volna, viszont a nagyobb legenda szerint 14 éves korban lett trónörökös, a nyomában járó források pedig trónraléptekor hol puernak, hol adolescens- nck mondták, ami 14 év alatti, vagy 14-28 év közötti kort jelentene (ld. 2. jegyzet), de a szóhasználat ebben sem következetes, mert pl. Adeíbold a 18 éves korban elhunyt

III. Ottót puer-nak mondta. (MG. SS. IV. 792). Az István ifjúkori trónralépésére vonatkozó adatok mindenesetre arra mutatnak, hogy születési éve inkább kereshető a 970- es évek végén, mint elején. Ami István nővéreit illeti, újabb vizsgálatok arra késztetnek, hogy e kérdést revízió alá vegyük. Mindenekelőtt kétséges, hogy Boleslav Chrobry 985 körül nőül vett felesége István nővére lett volna. Thietmar csupán annyit mond, hogy Boleszlav „magyarországi leányt” vett feleségül, de azt nem közli, hogy Géza leánya, vagy Vajk nővére lett volna, holott ismeri nevüket, és Boleslav másik három felesége esetében megnevezi, hogy kinek voltak a gyermekei. A lengyel herceg felesége inkább lehetett egy olyan magyar Árpád-fi leánya, akinek nevét Thietmar nem ismerte (Taksony?, Zerind?). Gabriel Radomir bolgár trónörökös felesége Devoli Mihály (1118) szerint a „magyar király leánya” volt. Kronológiai meggondolások alapján a király Gézával azonosítandó, de a bolgár trónörökös és a hercegnő házassága aligha tehető 987-re. E számításhoz az a meggondolás vezetett, hogy a kései forrás szerint a trónörökös eltaszította teherben lévő magyar nejét, hogy egy görög rabnővel éljen együtt; a rabnő a 985-ben elfoglalt Larisszában esett fogságba és hat

28