Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
3- Az a kereskedő vagy iparos, aki így a Sz. Á. Sz.-hoz csatlakozott, köteles a szabott ár bevezetése napjától kezdve üzletében és kirakatában feltűnő helyen - legalább egyik fő kirakatában - a kamara által ebből a célból rendelkezésére bocsátott Szabott ár táblát elhelyezni. 4. Az a kereskedő vagy iparos, aki a Sz. A. Sz.-hoz csatlakozott, jogosult levelezésében és számláin azt a körülményt, hogy a Sz. A. Sz. tagja, feltüntetni, 5. A kamara a Sz. A. Sz.-be belépett kereskedőkről és iparosokról nyilvános törzskönyvet vezet. 6. Az a kereskedő vagy iparos, aki a Sz. A. Sz.-be belépett, köteles attól a naptól kezdve, amelyen a belépési tanúsítványát kézhez vette, üzletében szabott áron eladni. 7. A szabott ár az az ár, amelyet az eladó a vevőtől kér. Jelenti a készpénzfizetéses árat. Ebből árengedmény kasszaskontó címén sem adható. Ha a fizetés késedelmesen történik avagy hitelezés esetében, az eladó a vevőnek kamatot (vagy kezelési költséget) számíthat fel. 8. A szabott ár nem jelent árrögzítést. A Sz. A. Sz.-hoz csatlakozott kereskedő és iparos a mindenkori eladási árat az érvényben levő árszabályozás keretein belül tetszése szerint állapíthatja meg. 9. A Sz. Á. Sz.-be belépett kereskedők és iparosok a kamara rendes tagjai közül tizenkéttagú Szabottár Intézőbizottságot választanak. Ha az ellen a kereskedő vagy iparos ellen, aki a Sz. A. Sz.-hoz csatlakozott, a kamaránál panaszt tesznek, hogy a hirdetett szabott árat nem tartotta be, a kamara elnöksége a panszt a Szabottár Intézőbizottsága elé terjeszti. 10. Ha a Szabottár Intézőbizottság megállapítja, hogy a panasz helytálló, a kamara elnöksége ezen az alapon az illetőtől az 5. pont szerint kiadott szabottár-táblát haladéktalanul bevonja. ix. A kamara elnöksége a Szabottár Intézőbizottság döntését a kereskede- delem- és közlekedésügyi, az iparügyi és pénzügyminiszter urakkal közli. 12. A Szabottár Intézőbizottság határozata nem fosztja meg a feleket attól a joguktól, hogy esetleg a rendes (választott) bíróságnál az 1923 :V. te. alapján keresetet indíthassanak. 13. Aki a Sz. A. Sz.-ből ki akar lépni, tartozik e szándékát a kamara elnökségével személyesen vagy ajánlott levélben közölni és egyidejűleg a kamarai szabottár-táblát haladéktalanul bevonja. Tartozik továbbá a Sz. A. Sz.-be történt felvételét igazoló belépési tanúsítványt is visszajuttatni a kamarához. Azt a megjelölést, hogy a Sz. A. Sz.-nek tagja, a kilépő levelezésén és számláin egyidejűleg abbahagyni tartozik. 14. Azok a kereskedők vagy iparosok, akik a törzskönyvből a 11. pont értelmében töröltettek, három, akik önként lépnek ki a Sz. A. Sz.-ből egy éven át nem kérhetik újból való felvételüket a Sz. A. Sz.-be.” A mesterképző tanfolyamokat a 10800T938. Ip. M. sz. rendelet szabályozta. A tanfolyamra azt lehetett felvenni akinek a kötelező segédidejéből nem volt hátra már több idő, mint hat hónap. A mesterképző tanfolyam tartama 3 hónap volt, amelynek befejeztével a hallgató mestervizsgát tett, a sikeres vizsga letétele után pedig mesterlevelet kapott. A tanfolyamra a hallgatókat fevételi vizsgával vették fel. Ipari szakiskolát, vagy négy középiskolát végzetteknek nem kellett fevételi vizsgát tenni. A mestervizsga anyaga három részből állt: 188
