Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
gyűlési jegyzőkönyvek nyújtanak legpontosabb adatokat. Az első világháború előtti időszakra az 1889-1909-ig megmaradt közgyűlési jegyzőkönyvek tájékoztatnak bennünket. Amikor 1889-ben Pécs város selyemgyárat akart létesíteni és a városi tanács ezzel kapcsolatban véleményt kért a kamarától, annak véleménye az volt, hogy a selyemgyár felállítása aránytalanul nagy áldozatot kívánna a várostól, ami nem térülne meg, vagy legalábbis nem lenne arányban a várható haszon a befektetéssel. A kamara közülése azt javasolta Pécs város tanácsának, hogyha a város ilyen nagy befektetésre szánja el magát, jövedelmezőbb gyárat alapítson. Konkrétan javasolta, hogy létesítsenek inkább egy állami dohánygyárat Pécsett. A pécsi dohánygyár felállításának gondolata tehát a kamara közgyűlésén született meg. Ugyanekkor foglalkozott a kamara közülése egy Kaposvárott felállítandó bankfiók ügyével. A kaposvári bankfiók felállítása iránt a kereskedő és iparos lakosság az osztrák-magyar bank vezérigazgatóságához intézte kérelmét és ehhez a kamara pártoló javaslatát is kérte. A kamara határozatot hozott, hogy támogatja a kaposvári kereskedő és iparos lakosság bankfiók felállítása iránti kérelmét.22 A kamara tett javaslatot 1899. márc. 17-i közülésen arra, hogy állítsanak fel Pécsett egy hatósági jellegű vegykísérleti állomást, s ezzel egybekötve a borpiac fontosságára való tekintettel szervezzenek borvizsgáló bizottságot. Már 1899-ben felmerült az a gondolat, hogy milyen nagyfontosságú a kamara gazdasági életére a bátaszék-bajai dunai híd megépítése. Littke József kamarai elnök Hegedűs Sándor kereskedelmi és Darányi Ignác földművelésügyi minisztereknél is eljárt ebben az ügyben. A híd létrehozásával kapcsolatos értekezleteken a kamara később is mindig képviseltette magát. Zsolnay Vilmos kerámiagyáros kamarai beltag halálakor, 1900 március 23-án rendkívüli közülést tartott a kamara. Littke József elnök emlékezett meg az elhunytról. Hangoztatta, hogy Zsolnay világhírre tett szert és első iparosa volt az országnak. Indítványozta, határozza el a kamara, hogy Zsolnay Vilmos emlékére szobrot állít, a felállítandó szoborra gyűjtést indít, s a kamara a gyűjtési akciót 2000 koronával indítsa meg. Az indítványt elfogadták és felkérték Pécs sz. kir. várost is az akció erkölcsi és anyagi támogatására. A szoborügyben a további teendők ellátásával az elnökséget bízták meg. A szoborakció megindításáért a kereskedelmi minisztérium a kamarának elismerését fejezte ki. A kamara által kezdeményezett Zsolnay Vilmos emlékszobrára való gyűjtésbe Pécs város is bekapcsolódott. Megalakult a szoborbizottság. A szobor- bizottság munkájában a kamara összes bel- és kültagjai részt kívántak venni. A szoborra év végéig már 20 000 korona gyűlt össze.2'* Az 1900. jún. i-i közülésen foglalkoztak azzal a kereskedelemügyi miniszteri leirattal, amellyel arról értesítette a kamarát, hogy lehetővé akarja tenni a párizsi nemzetközi kiállításon arra érdemes iparosok részvételét. Ezért a minisztérium három törekvő iparos részére egyenként 400 és négy munkás számára egyenként 300 koronás utazási és részvételi költséget engedélyezett. Ezen felbuzdulva a kamarai közülés a saját költségvetése terhére ugyancsak három iparos részére egyenként 400, és két ipari segédmunkás részére egyenként 300 koronás utazási ösztöndíjat engedélyezett. A minisztériumi utazási ösztöndíjakra a kamara javaslatba hozta az iparosok közül Csukás Zoltán pécsi épület- és műbádo178
