Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)

Emil Baranyai Agráripar Rt. igazgatójának a kamara alelnökeivé történt megválasztását az 1868:VI. te. 14. §-a alapján megerősítette. Visnya Ernővel a finánctőke tipikus képviselője került a kamara elnöki székébe.

Visnya új kamarai elnök székfoglalójában hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági megerősödését előmozdító politikára van szükség. Olyan adórendszert kell teremteni, amely az adózást egyszerűsíti, és az adózókat mentesíti a felesleges zaklatástól. Megígérte, hogy tanácsadója, támogatója lesz a három vármegye minden iparosának és kereskedőjének.

Forbát Arnoldot, a kamara távozó elnökét és Záray Károlyt, távozó főtitkárát visszavonulásuk alkalmával a kamara levelező tagjaivá választották. Dr. Günther Mihályt pedig a kamara új főtitkárává választotta a közülés.

A kamara szabályzata értelmében ugyanezen a közülésen négy állandó bizottságot alakítottak: 1. Közös bizottságot, 2. Számvizsgáló bizottságot, 3. Nyugdíj bizottságot és 4. Fegyelmi bizottságot. A közös bizottságba - amely a kamara ipari és kereskedelmi osztályai közötti összhangot, együttműködést szolgálta - 10 tagot, a számvizsgáló bizottságba 4, a nyugdíj bizottságba 2, a fegyelmi bizottságba ugyancsak 2 tagot választottak.

A kamara munkájának szakszerűbbé tétele és az egyes konkrét kérdésekben szükséges szakvélemény kialakítása érdekében kereskedelmi és ipari szaktanácsot alakítottak. A kamarai székhely és a kamarai alkerületek szerint újjáalakították az adófelszólamlási bizottságokat. Ugyanígy újjászervezték a tisztességtelen versenyről szóló 1923 :V. te. 43. §-a alapján működött kamarai különszer- vet, az un. zsűrit, amelynek feladata volt a tisztességtelen ipari és kereskedelmi verseny elleni küzdelem.

Az i875:XXXVII. te. 22. §-a a kamaráknak kötelességévé tette a cég- bejegyzési kötelesség megsértésének, vagy a cég jogosulatlan használatának a vizsgálatát. E feladtok gyakorlására a kamarai alelnökök elnöklete mellett szintén kiküldtek egy hat tagból álló bizottságot, amelynek határozatképességéhez az elnökön kívül legalább három tag jelenlétére volt szükség.13

A kamarák az I92Ő:XXII. te. 8. §-ának értelmében választható felsőházi képviselőjüket úgy választották meg, hogy kamaránként küldötteket delegáltak Budapestre és a kamrai küldöttek választották meg a felsőházi tagot, 1936. végén is sor került egy felsőházi póttag választására, amikor a pécsi kamara közülése elektorokként Baumann Emil és Fürst Gyula alelnököket küldte ki Budapestre.

II. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara első évi jelentése

A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara első részletes jelentését 1883-ban készítette el a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részére. A jelentés a kamarai kerületet képező Baranya, Somogy és Tolna megyéknek, valamint Pécs sz. kir. városnak a mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyait tartalmazza az 1882. évről.

A mezőgazdasági termelés általános jellemzése során tájékoztatást adott a kamarai kerület mezőgazdaságának fejlettségi fokáról és megállapította, hogy a művelés nagyon külterjes. A földbirtokosokat nyomasztó adósságok terhelik. A fokozódó szükségletek és a nagyobbodó közterhek pedig intenzívebb gazdálkodásra kényszerítik őket.