Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
sz. kir. város tanácsának kiküldött főtisztviselője vezette le. Ez a kamarán belüli pécsi túlsúly természetesen a pécsi ipar és kereskedelem elsődleges támogatását is biztosította. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1880-ban Szontagh Mátyás elnöksége és Záray Károly titkársága alatt kezdte meg működését. A rendkívül hiányos kamarai iratokból, ülési jegyzőkönyvekből és időszaki jelentésekből is megállapítható, hogy Szontagh Mátyás hosszú éveken keresztül töltötte be a kamara elnöki tisztségét. Záray Károly dr. pedig 48 éven keresztül volt a kamara titkára, majd pedig - miután a kereskedelmi és iparkamaráknál megszervezték a főtitkári állást - főtitkára. Ha valamelyik tisztségviselő a két választás közötti időszakban elhalt, a hátralévő időszakra egy kamarai beltaggal töltötték be a helyet és a póttagokból egy új beltagot hívtak be helyére. így történt 1902. novemberben is, amikor Ullmann M. Károly kereskedelmi osztályelnök, kamarai alelnök elhunyt, a kereskedelmi osztály Kindl József kamarai beltagot választotta meg osztályelnökké, aki így egyszersmind a kamara egyik alelnökévé is lett. Az osztályelnökké való megválasztást ilyen esetben is fel kellett terjeszteni a minisztériumba jóváhagyás végett. Ugyanekkor az ipari osztály elnöke, tehát a kamara másik alelnöke Rat- kovics Ferenc volt. Egyébként Kindl Józsefet 1903-ban Littke József után kamarai elnökké is megválasztották. Mivel Ullmann M. Károly a pécsi törvényszéknél kereskedelmi ülnök is volt, s halálával a törvényszék elnöke új kereskedelmi ülnök megválasztását kérte a kamarától, helyébe kereskedelmi ülnöknek Krausze Ignác beltagot, pécsi vászon- és divatáru kereskedőt választották meg. Az 1884: XVII. te. 175. §-a értelmében a kamarai kerületben működő törvényhatósági ipartanácsokba évenként 2-2 rendes és 2-2 póttagot kellett választani, ugyanezen a kamarai közülésen választották meg az ipartanácsi tagokat is. Pécs város törvényhatósági ipartanácsába Taizs Józsefet és Hoffmann Lajost rendes-, Beck Gyulát és Csukás Zoltánt póttagnak, Baranya vármegye ipartanácsába Jánosi Engel Józsefet és Krausze Ignácot rendes-, Höffler Jánost és Ha- merli Imrét póttagoknak, - Somogy vármegye ipartanácsába Hudetz Józsefet és Weisz Márkust rendes-, Simon Miklóst és Lencz Sándort póttagoknak, - Tolna vármegye törvényhatósági ipartanácsába Frank Jakabot és Grossbauer Ferencet rendes-, Wolf Henriket és Schissler Károlyt póttagoknak választotta meg a kamara közülése.1’ A törvényhatósági ipartanácsok a tagokat és póttagokat a kamarai közüléseken évenként újraválasztották. Mivel a kamarai törvény szerint a tagságot és vezetőséget öt évenként újra kellett választani, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1908. dec. 8-án ötödször alakult újjá. Az újjáalakuló közgyűlés elnöke dr. Tróber Aladár Pécs város főjegyzője volt, aki a kamara működése során már harmadízben vezette a tagválasztásokat. Elnöki beszédében hangsúlyozta, hogy a városi fejlődés legfontosabb előmozdítói a kereskedelem és az ipar, s ezek képviselői a kamarában foglalnak helyet. Az elmúlt évek reformjait létrehozó munkából állásfoglalásaikkal, javaslataikkal a kamarák tevékenyen kivették részüket. A kamara székhelyéről, Pécsről beltagokká választottak a kereskedelmi osztályban 16, az ipari osztályban ugyancsak 16, összesen 32 tagot. A kamara kültagjait a három megyéből választották aszerint, hogy egy-egy megye hány ka165
