Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Simonffy Emil: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét nyugat-somogyi faluban
hcz járult még a szintén azonos nagyságú kenderföld. A rét terjedelmében már különbségek mutatkoztak, mert a belsőségben mutatkozó felesleget a rétbe számították be, az esetleges hiányt pedig abból pótolták. Végsősoron azonban az azonos telekhányaddal rendelkezők abszolút terjedelemben is közel azonos nagyságú területtel rendelkeztek. Csak példaképpen: Csurgónagymartonban a 44 féltelkes közül a legkevesebb földdel renelkező 19345, a legtöbbel rendelkező 24221 négyszögöl úrbéres földet bírt, tehát a különbség mindössze három kataszteri hold 76 négyszögöl. Az átlagosnál egy kataszteri holdnál többet csak három, kevesebbet öt féltelkes jobbágy bírt. A 3. táblázatban bemutatjuk az úrbéresek telekhányad szerinti megoszlását, összevetve az 1767-ben készült úrbéri tabella adataival. Meg kell jegyeznünk, hogy a Festetics uradalom községeiben 1770-ben készült egy javított tabella', amely 12 és 14 telekkel több úrbéri állományt tüntet fel. De még így is jelentős az úrbéri telkek számának növekedése. A jobbágyfelszabadításig falva- inkban a telkek száma 37,4 százalékkal, a telkesjobbágyoké 75,6 százalékkal növekedett, így az egy jobbágyra jutó átlagos telekhányad 0,12-dal csökkent. A telkesjobbágyok számának növekedése főleg a zsellérek telekhez juttatásával történhetett, mert azok száma majdnem az egyharmadára csökkent. Különösen jelentős növekedés mutatkozik az Inkey-uradalom falvaiban. Nem érdektelen az átlagos telekszám összevetése: Tehát a középbirtokosi falvakban már a XVIII. században lényegesen alacsonyabb volt az egy jobbágyra jutó telekhányad, a jobbágyfelszabadításig eltelt években ez a különbség csökkent ugyan, de még mindig alacsonyabb maradt. Közismert, hogy a jobbágytelek nem jelent abszolút területi mértéket, nemcsak az egy egész telek állt különböző számú holdból az egyes falvakban, hanem a föld minősége szerint egy-egy hold is különböző nagyságú földterületet jelentett egy-egy határon belül is. A birtokrendezési eljárás során készült birtokkönyvek azonban lehetővé teszik, hogy az egyes jobbágyok kezén lévő földterületet abszolút mértékegységben is (négyszögölben) meghatározhassuk. A felmérés abszolút mértékkel (bécsi öllel) történt, így az egyes parcellák területét is kiszámították négyszögölben, és ezt számították át azután osztályozott holdra a becslésnek megfelelően. A négyszögöl adatok összegezését azonban a legtöbbször nem végezték el, mert arra az eljárás során tovább már nem volt szükségük, így az összeadást pótlólag kell elvégeznünk. A fáradságot és időt azonban megéri, mert csak így kapunk a későbbi korokkal összevethető adatokat. A feldolgozott helységek paraszti birtokának XIX. század közepi megoszlását a 4. és az 5. táblázat mutatja be. Itt már a kisnemesi birtokokat is számításba vettük. 1767 XIX. sz. közepe Festetics urad. Inkey urad. Köznemesi 0,71 0,60 0,36 0,49 0,51 o,43
