Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)

i. szakrajz és kötségvetés, 2. mestermunka elkészítése, 3. általános szakismeretek megállapítása. A tömegtermelés előmozdítására kisipari közös munkaműhelyeket állítot­tak fel. Ezek számára épületet kellett biztosítani és fel kellett szerelni őket. Ahol eddig működtek már mintaműhelyek, ezeket kellett közműhelyekké átalakítani. Mivel az iparosság saját erejéből nem tudott közműhely céljára alakalmas épüle­tet szerezni, a kamara Pécs városától kérte megfelelő épület kiutalását. Pécsett meg is alakult egy faipari közműhely amely tömeges famegmunkálásokat végzett a kisiparosok számára.30 Az iparügyi, s a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterek elismerő ok­levéllel tüntettek ki és 100 P pénzjutalomban részesítettek 11 olyan ipari és ke­reskedelmi alkalmazottat, akik hosszú időn át, legalább 25 éven keresztül egy munkaadónál dolgoztak. Közülük hatan Zsolnay gyári dolgozók voltak. Az ok­levelet és pénzjutalmat az 1940. nov. n-i közgyűlés keretében a kamara elnöke adta át a jutalmazottaknak. A kereskedelmi és iparkamarák két világháború közötti működésére vo­natkozóan meg keli jegyezni, hogy a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. te. némely rendelkezésének módosításáról alkotott 1934:XX. te. bizo­nyos változást hozott a kamarák szervezetében és választási rendszerében. Ez fő­ként abból állott, hogy megszüntette a bel- és kültagok közötti megkülönbözte­tést és felemelte a kamarai tagok számát. A kamarák tagjai a törvény kibocsá­tása után rendes tagok és levelező tagok. A budapesti kamara taglétszáma száz­húsz, mindegyik vidéki kamaráé pedig nyolcvan rendes tag. A rendes tagok fe­lét a kamara székhelyéről, másik felét pedig a székhelyen kívül eső kamarai ke­rületből kellett választani. A kamarai tagok az ipari és kereskedelmi osztály kö­zött egyenlő arányban oszlottak meg. A törvény megszüntette a kamarai alke- rületeket is és választási csoportok alakítását rendelte el a kamarai választások idejére. Mind a két kamarai osztályban öt-öt választói csoportot kellett alakí­tani a választásra jogosult iparosokból és kereskedőkből és mindegyik válasz­tási csoport a budapesti kamaránál 12-12, a vidéki kamaráknál pedig 8-8 ren­des tagot választott. A kamarai közgyűlésekre vonatkozóan pedig úgy intézke­dett az új törvény, hogy évente négy rendes közgyűlést kötelesek tartani a ka­marák, de rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A rendes tagok egyne­gyede is kérheti bármikor a rendkívüli közgyűlés összehívását, de meg kell jelöl­niük a megbeszélendő tárgyat. Az érvényes határozathozatalhoz az ülésen a ka­marai rendes tagok egyötödének jelenlétére volt szükség. Az 1934. XX. te., valamint ennek végrehajtási utasítása a 69000/1934. K. M. sz. rendelet lényeges változást nem hozott a kamarák életében. Sokkal lényegesebb volt a kamarák életében a kormánynak az az intézkedése, amellyel 1941-ben felfügesztette a kereskedelmi és iparkamarák önállóságát. Ekkor szűnt meg a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara önkormányzata is. Az elnök és a vá­lasztott vezetők működését beszüntették s miniszteri biztost neveztek ki élére Mattyasovszky-Zsolnay Tibor kereskedelmi főtanácsos, gyáros személyében. Az ügyintézést végző tisztviselők lényegében a helyükön maradtak. Főtitkár: Vétek János. Ügyvezető titkár: Orbán István. Segédtitkár: Muray Gusztáv. Fogalma­zók: Schranz Ferenc és Kassay József. Előadók: Bors Rezső és Pap György. Irodaigazgató: Zamostny József. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom