Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)

i. szakrajz és kötségvetés, 2. mestermunka elkészítése, 3. általános szakismeretek megállapítása.

A tömegtermelés előmozdítására kisipari közös munkaműhelyeket állítottak fel. Ezek számára épületet kellett biztosítani és fel kellett szerelni őket. Ahol eddig működtek már mintaműhelyek, ezeket kellett közműhelyekké átalakítani. Mivel az iparosság saját erejéből nem tudott közműhely céljára alakalmas épületet szerezni, a kamara Pécs városától kérte megfelelő épület kiutalását. Pécsett meg is alakult egy faipari közműhely amely tömeges famegmunkálásokat végzett a kisiparosok számára.30

Az iparügyi, s a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterek elismerő oklevéllel tüntettek ki és 100 P pénzjutalomban részesítettek 11 olyan ipari és kereskedelmi alkalmazottat, akik hosszú időn át, legalább 25 éven keresztül egy munkaadónál dolgoztak. Közülük hatan Zsolnay gyári dolgozók voltak. Az oklevelet és pénzjutalmat az 1940. nov. n-i közgyűlés keretében a kamara elnöke adta át a jutalmazottaknak.

A kereskedelmi és iparkamarák két világháború közötti működésére vonatkozóan meg keli jegyezni, hogy a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. te. némely rendelkezésének módosításáról alkotott 1934:XX. te. bizonyos változást hozott a kamarák szervezetében és választási rendszerében. Ez főként abból állott, hogy megszüntette a bel- és kültagok közötti megkülönböztetést és felemelte a kamarai tagok számát. A kamarák tagjai a törvény kibocsátása után rendes tagok és levelező tagok. A budapesti kamara taglétszáma százhúsz, mindegyik vidéki kamaráé pedig nyolcvan rendes tag. A rendes tagok felét a kamara székhelyéről, másik felét pedig a székhelyen kívül eső kamarai kerületből kellett választani. A kamarai tagok az ipari és kereskedelmi osztály között egyenlő arányban oszlottak meg. A törvény megszüntette a kamarai alke- rületeket is és választási csoportok alakítását rendelte el a kamarai választások idejére. Mind a két kamarai osztályban öt-öt választói csoportot kellett alakítani a választásra jogosult iparosokból és kereskedőkből és mindegyik választási csoport a budapesti kamaránál 12-12, a vidéki kamaráknál pedig 8-8 rendes tagot választott. A kamarai közgyűlésekre vonatkozóan pedig úgy intézkedett az új törvény, hogy évente négy rendes közgyűlést kötelesek tartani a kamarák, de rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A rendes tagok egynegyede is kérheti bármikor a rendkívüli közgyűlés összehívását, de meg kell jelölniük a megbeszélendő tárgyat. Az érvényes határozathozatalhoz az ülésen a kamarai rendes tagok egyötödének jelenlétére volt szükség.

Az 1934. XX. te., valamint ennek végrehajtási utasítása a 69000/1934. K. M. sz. rendelet lényeges változást nem hozott a kamarák életében. Sokkal lényegesebb volt a kamarák életében a kormánynak az az intézkedése, amellyel 1941-ben felfügesztette a kereskedelmi és iparkamarák önállóságát. Ekkor szűnt meg a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara önkormányzata is. Az elnök és a választott vezetők működését beszüntették s miniszteri biztost neveztek ki élére Mattyasovszky-Zsolnay Tibor kereskedelmi főtanácsos, gyáros személyében. Az ügyintézést végző tisztviselők lényegében a helyükön maradtak. Főtitkár: Vétek János. Ügyvezető titkár: Orbán István. Segédtitkár: Muray Gusztáv. Fogalmazók: Schranz Ferenc és Kassay József. Előadók: Bors Rezső és Pap György. Irodaigazgató: Zamostny József.

189