Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)

volna. „Guderian: Távolság szempontjából nem nagy a különbség, de Angelis első vonala itt húzódik Nagybajomnál. A Führer: Ott a legerősebb az ellenállás. Guderian: Ott át lehet jutni. Attól a pillanattól, amikor Kaposvár kör­nyéke a mienk, nagyon gyorsan megy tovább.”160 A márciusi német támadás, a „tavasz ébredése” hadművelet terve eléggé ismert.161 A 6. SS-páncéloshadsereg és a 6. német hadsereg egy része a Velen- cei-tó és a Balaton közül kiindulva, déli, délkeleti, illetve keleti irányba támad, a 2. páncéloshadsereg pedig keletnek, Kaposváron át. Egyidejűleg v. Weichs vezértábornagynak, a Délkelet főparancsnoknak egy hadteste átkel a Dráván, és északkeletnek, Mohács felé tör élőre, a terv szerint. Mint láttuk, a Dráva északi partja, egészen Heresznyével bezárólag de­cember közepéig a 3. Ukrán Front birtokába került. A déli part viszont a né­metek kezén maradt, s az E Hadseregcsoport ismételten támadást indított a ju­goszláv népfelszabadító hadsereg e térségben harcoló erői ellen. Az egyik ilyen német támadás, „Werwolf” fedőnévvel, február 6-án indul. A németek 9-én dél­után rohammal elfoglalják Verőcét, és tovább nyomulnak előre, északi irányba. Barcsnál elérik a Drávát, és helyreállítják az előzőleg általuk felrobbantott hidat.162 A Délkelet főparancsnok erőinek a Dráván át tervezett, „erdei ördög” fedőnevű támadásával kapcsolatban v. Weichs főhadiszállásán korántsem olyan bizakodó a hangulat, mint Berlinben. Duensin vezérkari alezredes, a Délkelet főparancsnok 5. vezérkari tisztje március i-én a Dél Hadseregcsoport győrszent- mártoni főhadiszállásán kijelenti: valószínűtlennek tartja, hogy a támadó XCI. hadtest elérje Mohácsot. A terepviszonyok kedvezőtlenek, a hadtestnek kizáró­lag gyalogos erői vannak, nehéztüzérsége sincs. Ezzel a hadtesttel kapcsolatban a Dél Hadseregcsoport azt tervezi, hogy a drávai átkelés után a 2. páncéloshadsereg alárendeltségébe helyezik, amint ve­zetésének híradóeszközökkel való megoldása lehetséges lesz; ellátásáért azonban továbbra is a Délkelet főparancsnok felelős.163 Március 2-án v. Nostitz ezredes, a 2. páncéloshadsereg vezérkari főnöke 12.40-kor telefonon jelenti a Dél Hadseregcsoportnak, hogy lőszerhelyzetük „ko­molyan aggasztó”. Az ezredes azt a választ kapja, hogy ez a probléma az egész hadseregcsoportnál fennáll, v. Grolman altábornagy, vezérkari főnök március x-én telefonon jelentette a lőszerhiányt az OKH vezérkara vezetési csoportja főnökének,164 2-án pedig írásban Guderiannak, - eredménytelenül. „Megerősí­tett lőszerkiutalásra eszerint nincs remény. A 2. páncéloshadsereg vezérkari fő­nöke megjegyzi, hogy a takarékoskodást német vérrel kell megfizetni”. Március 3-án Otto Wöhler gyalogsági tábornok, a Dél Hadseregcsoport főparancsnoka a 2. páncéloshadseregnél megbeszéli de Angelis-szel a hadsereg tervezett bevetését a „tavasz ébredéséiben. A 2. páncéloshadsereg feladatát Wöhlernek ugyanazon a napon kiadott részletes parancsa írásban is rögzíti.165 A támadásban a hadsereg mindkét hadtestének részt kell vennie. Nagy­bajomnál át kell törni a szovjet állásokat, és az áttörés északra és délre való ki- szélesítése után először Kaposvárra kell előnyomulni. „A támadás során egy tá­madócsoporttal Pécs, egy másikkal Dombóvár irányába kell megindulni és a 6, páncéloshadsereg jobbszárnyával (lovashadtest) összeköttetést létrehozni. A had­246

Next

/
Oldalképek
Tartalom