Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
nevezését, telephelyét, az iparengedély keltét, a cégbejegyzésre vonatkozó kamarai engedélyt. Be nem jegyzett cégek, 1900-1901. - 1 kötet. Pénztári naplók, 1930-1944. - 6 kötet. Pénztári főkönyvek, 1923-1926. - 2 kötet. Számlakönyv, 1927-1929. - 1 kötet Ami a töredékében megmaradt kereskedelmi és iparkamarai iratanyag történeti forrásértékét illeti, már a felsorolásból is kitűnik, hogy rendkívül fontos adatokat tartalmaz a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara szerepére és működésére. Az iratanyag csekélységénél, töredék jellegénél fogva nem elegendő a- kamara hosszú, 68 évre terjedő életének, tevékenységének a részletes megrajzolásához. Az iratanyag adatai azonban annál értékesebbek, mivel az idő ennyire megselejtezte. Ezért van az, hogy ebben az iratanyagban minden kis, egyszerűnek látszó feljegyzésnek, pénztári bejegyzésnek megnő a jelentősége. Tehát az iratok töredék jellege is növeli forrásértéküket. Hiánytalanul csak a mesterlevelek vannak meg az anyagban, amelyeknek szintén van történeti forrásértéke, de hozzájuk ma még sok személyi érdek is fűződik. Szakképzettség igazolásához sokan kérnek róluk levéltári másolatot, úgyhogy a mesterlevelek adják jelenleg a megszűnt Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara megmaradt iratanyagának a csaknem teljes levéltári ügyforgalmát. A levéltári anyagot szerencsésen egészítik ki a nyomtatásban megjelent kamarai jelentések és közülési (közgyűlési) jegyzőkönyvek.32 Forrásanyagot jelenthetnek a helyi napi sajtó közlései és cikkei is a kamaráról, amelyeket a levéltárosok és más kutatók is hasznosan forgathatnak. JEGYZETEK 1. Az 1868:VI. te. 1-2 §. — L. még Radó-Diczig: A kereskedelmi és iparkamarák hazánkban és külföldön. Debrecen, 1958. 2. Uo. 5. §. 3. Uo. 13-14. §. 4. Uo. 17-18. §. L. még Szávy: A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története. Budapest, 1927. 288-292. old. Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete. Levéltári Szemle, Budapest, 1967. 1. szám. 5. Uo. 26-27. §• 6. 1884 :VII. te. 124. §. 7. Uo. 140. §. 8. Uo. 177. §. 9. i887:XVIII. te. 1. §.. 10. 1891 :XIV. te. 16, 35, 73. §. 11. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló I920:XVIII. te. szerint felállított mezőgazdasági kamarák közül az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara székhelye Kaposvár volt. Hatásköre alá tartoztak Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék, valamint Pécs thj. város. Működésére vonatkozóan 1. Konasz Gábor: A gazdasági válság és űz Alsó- Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933. Baranya megyei Levéltár évkönyve, 196912. Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1902. nov. 26-i rendes közülésének jegyzőkönyve, 122—123. old. 13. A kamara 1928. nov. 8. rendes közülésének jegyzőkönyve, 7-31. old. 14. Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1882. - 10-12. old. Működése során ez volt a kamara legátfogóbb időszaki jelentése. 15. Cukorrépát 1882-ben a kamara területén nem termeltek. 192
