Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
A kamara társadalmi tekintélyét, befolyását azzal is elő akarták segíteni, hogy szaporították a tekintélyes kamarai levelező tagok számát. Az 1938. februári közgyűlésen Visnya Ernő elnök indítványára 11 személyt kamarai levelezőtaggá választottak, köztük Szilléry Péter közjegyzőt, a pécsi Baross Szövetség elnökét, Bozóky Géza egyetemi tanárt, Dambrovszky Imre egyetemi tanárt, Fodor Jenő ny. helyettes államtitkárt, Baumann Emil vezérigazgatót, Günther Mihály ny. kamarai főtitkárt, Forbáth Arnold volt kamarai elnököt.29 Előrelépés történt a vasárnapi teljes munkaszünet bevezetése felé is. A kamara 1939. januári közülésén már a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó harmadik tervezetet tárgyalta. A tisztességtelen verseny kiküszöbölése terén is már sok minden történt. A legnagyobb eredmény az 1923 :V. te. megalkotása volt a tisztességtelen versenyről. Ennek 1. §-a kimondta, hogy „üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni.” Aki ez ellen vétett, kártérítésre is lehetett kötelezni. Tiltotta a törvény a reklámszédelgést, büntetést vont maga után, ha valaki a kelendőség növelése érdekében, a vásárlók megtévesztésére olyan adatokat híresztelt az áruról, amellyel az nem rendelkezett. Büntetés alá esett az idegen áruvédjegy használata, utánzása. Tilos volt másik, versenyképes vállalat jóhírnevét, vagy hitelét rontani. Tiltotta a tisztességtelen versenyről szóló törvény az un. hólabda szerződéskötést, amely abból állott, hogy az árut úgy adták el, hogy a vevő még újabb vevőket tartozott beszervezni. Tilos volt az üzleti, vagy üzemi titok elárulása, vagy jogtalan fel- használása. Kétségtelenül a szabott ár rendszer bevezetése és bírság alkalmazásával való érvényrejuttatása biztosította volna a tisztességtelen kereskedelem kiküszöbölését. A kamara azonban inkább az irányárak bevezetését tartotta lehetségesnek. Ezt vélelmezte szükségesnek a tisztességtelen verseny megszüntetése céljából. Az irányárak bevezetésével a hihetetlen árkülönbségeket akarta eltüntetni és így a kereskedelem szolidságába vetett bizalmat megerősíteni. Egy év múlva azonban már a kamara is a szabott ár rendszer bevezetése és az alku kiküszöbölése mellett foglalt állást a kereskedelembe vetett bizalom helyreállítása és az üzleti élet tisztasága érdekében. A szabott árak bevezetése nagy esemény és nagy fordulat volt a magyar kereskedelmi és ipari életben. Erről a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara külön szabályzattervezetet készített az alábbi címen és szöveggel: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara Szabottár-Szervezetének szabályzata (A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1940. nov. 1 i-i rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből) ,,i. Azt a kereskedőt vagy iparost, aki közli a kamarával, hogy csatlakozni kíván a kamara szabottár-szervezetéhez (Sz. A. Sz.) és aláírásával kötelezi magát, hogy a jelen szabályzat minden pontját elfogadja és betartja, a kamara az aláírás megtörténtével a Sz. Á. Sz.-be belépettnek tekinti. 2. A felvétel igazolásául a kamara névre (cégre) szóló belépési tanúsítványt állít ki, amelyet ajánlott levélben küld meg az érdekelteknek. 187
