Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
teljesíthetik. Ebben az esetben azonban a bejelentés illeték- és díjmentes legyer A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara nyomban meg is tette az intézkedést a működő cégek számba vételére. Utasította a kamarai irodát, állítson össze kimutatást a megszűnt cégekről és állapítsa meg azt is, hogy a működő cégeket azok tulajdonosai fenn akarják-e tartani. Utána a kamarai elnökség a törlendő cégeket jelentse be az illetékes törvényszéknek.25 A pécsi országos kiállítást 1907 nyarán rendezték meg, amely munkában a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara is jelentős szerepet vállalt. Ugyanezzel az alkalommal egybekötötték a kamara és a pécsi ipartestület által rendezett kerületi tanoncmunka-kiállítást, amely a kereskedelmi miniszter képviselőjének jelenlétében nyílt meg. Közel 300 tanonc vett részt a kiállításon, amelyet meglátogattak a hazai társkamarák kiküldöttei, továbbá a boszniai és hercegovinai kereskedők csoportjai. Ezen a nyáron Pécsett tartották az országos tejgazdasági kongresszust, az ipartestületek országos szövetségének nagygyűlését, valamint a magyar felsőkereskedelmi iskolai tanárok kongresszusát. Ugyanebben az évben került sor Zsolnay Vilmos szobrának a leleplezésére is. A kereskedelmi miniszter jelentést kért a pécsi kamarától, hogy területén vannak-e élelmicikkek árusítására létesült kartelszerű egyesülések. Az 1907. szeptemberi közülés megállapította, hogy a kamarai kerületben eddig ilyenek nem létesültek, ellenben igen nagy a drágaság. A közgyűlés a drágaság okait a következőkben állapította meg: - a pénz vásárlóértékének csökkenése, a házaló élelemcikkgyűjtők, élclmiszerkereskedők elszaporodása, az államilag támogatott élelmiszerexport, a városi lakosság állandó szaporodása, a termelés stagnálása, a nagybirtokok csekély részvétele a termelésben, a lakosság igényének rohamos megnövekedése. Az 1908. februári rendes közgyűlésen a tagok felszólaltak, hogy mielőbb építsék meg a vasútvonalat Pécs és Bátaszék között és a baja-bátaszéki híddal egyidőben adják át a forgalomnak. Egyébként is már csak a Pécs városi köz- igazgatás késlekedése hátráltatja e fontos vasútvonal építésének elkezdését. A közülés csatlakozott a felszólalásokhoz és a vasútépítés mielőbbi megkezdése mellett foglalt állást, „mely egyedül képes városunkat (Pécs) kereskedelmi jelentéktelenségéből és gazdasági elhagyatottságából kiemelni.” A kamarai közülés átiratot intézett Pécs város tanácsához, hogy a pécs-bátaszéki vasútépítés ügyét sürgősen terjessze a törvényhatósági közgyűlés elé. A közülés napirendjében szerepelt a kereskedelmi minisztérium felhívása, amelyben férfi és női, valamint munkás fehérneműk gyártásának hazai nagyobb arányú fejlesztésére szólította fel a kamarát. A közülés azonban a fehérneműgyártás kifejlesztését a kamara területén nem tartotta lehetségesnek. Ennek okát főként az Ausztriával közös vámterületben, a fehérneműgyártás Ausztriában való magas fejlettségében, valamint a megfelelő tőke és munkaerő hiányában látta. A fejlesztés elindítása céljából azt javasolta, hogy előbb állítsanak fel hazánkban egy nagy fehérneműkikészítőt (appreturát), ahova megmunkálás céljából beküldhetik a háziiparilag előállított fehérneműt a vidéki kereskedők. Ha így megindul a fehérneműgyártás, akkor lehet majd gondolni ennek nagyobb arányú fejlesztésére. Pécs város tanácsa átírt a kamarához, hogy a város által létesítendő állami vas- és fémipari szakiskola megépítését anyagilag is támogassa. Kérte, hogy járuljon hozzá a 200000 K építési költséghez és létesítsen az iskolánál megfelelő 181
