Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
drávai) vasút évi összes bevétele 473 341 Ft, kiadása pedig 394 777 Ft volt. Tiszta bevétele pedig a két összeg különbsége, vagyis 78 564 Ft. A hajózás mindenek előtt a két fővíziúton, a Dunán és a Dráván bonyolódott le. A Duna-Gőzhajózási Társaságnak 1882-ben-személyforgalomból 121 112 Ft, teherforgalomból pedig 430 504 Ft volt a bevétele. A Drávai Gőzhajózási Vállalat személyszállítást nem végzett, teherszállítást is csak Barcstól Eszékig. Eszéktől a Dunába való torkolatáig a Dráva annyira eliszaposodott, hogy alacsony vízálláskor a hajók nem közlekedhettek rajta. A közlekedés megjavításához mindössze e 20 km-es szakasz helyrehozására volt szükség, s a szabályozását a kormány el is rendelte. A két fő víziúton kívül hajózták a Sárvíz-csatornát Si- montornyától Bátáig, a Sió-csatornát pedig a kamara egész területén. A közlekedésnek, szállításnak, áruforgalomnak fontos része, eszköze volt a posta is. Az egyes postahivatalok közötti forgalom arányosabb elosztása végett 1882-ben Baranyában 86, Somogy megyében 104, Tolna vármegyében pedig 6 községet csatoltak át más postahivatalhoz. Ez a postaforgalmat javította, s az átcsatolásokat a lakosság is kérte. 1882-ben Baranyában 2 állami, 50 nem állami, Somogybán 1 állami és 83 nem állami, Tolnában 1 állami és 25 nem állami postahivatal működött. A nem állami postahivatalok un. postamesterségek voltak. Az állami és vasúti távirdaállomások száma összesen 73 volt. A kamarai jelentés évében postajövedék címén 160357 Ft bevétele volt az államkincstárnak. A kereskedelmi áruforgalom fontos részét képezte a raktározás, s erre a célra közraktárokat építettek. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara területén csak Barcson volt közraktár, amelyet 1882 áprilisában adtak át a forgalomnak. A barcsi közraktár az árukat elhelyezte, kezelte, tűzkár ellen biztosította, beszedte a rájuk eső szállítási díjakat, fekbéreket, illetékeket, utánvételi költségeket, vállalta az áruk bizománybán való eladását és szállítmányozását, előleget folyósított a beraktározott árukra. Raktározásra 500 kg-nál kevesebb súlyú terményt általában nem fogadtak el. 300 mázsánál kevesebb mennyiségű búzát pedig csak zsákokban fogadtak el raktározásra. A barcsi közraktár I-IV. csoportba sorolva közölte a raktározási díjakat. Az első évben a kereskedők és termelők némi bizalmatlansággal voltak a közraktározással szemben, különösen a raktározott anyag, áruk bizománybán történő eladása tekintetében. A barcsi közraktárban 1882-ben az összes beraktározott anyag mennyisége 82 145 mázsa volt, biztosítási értéke pedig 739 890 Ft. A közraktárból kiadott anyag összesen 10432 mázsa volt 88 550 Ft biztosítási értékkel.21 Érdekes adatokat közöl a kamarai jelentés a kereskedelmi törvénykezésre vonatkozóan is. A jelentés évében a kamarai kerületben volt összesen 1086 váltóper, 45 kereskedelmi per, 39 csődügy és az 1882. év végéig a bejegyzett társascégek száma összesen 109 volt. Az itt közölt vázlatos, de összefoglaló adatok is mutatják, hogy a kamarai jelentés átfogó képet nyújtott a kerületébe tartozó három megye kereskedelméről, iparáról, egész gazdasági életéről. 111. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara működése az első világháborúig Mivel a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara iratanyaga legnagyobb részben megsemmisült, a kamara működéséről a szintén hiányosan megmaradt köz177
