Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Simonffy Emil: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét nyugat-somogyi faluban
nagybirtoknak tekintve, további következtetéseket vonnak le a társadalmi struktúrára is. A XIX. század végi országos viszonyok tekintetében már történt vizsgálat a hivatalos statisztikai felvételek megfelelő korrekciójának elvégzésére,11 most azt kívánom számbavenni, hogy melyek azok a minimális korrekciók, amelyeket - véleményem szerint - a községi szintű vizsgálatoknál el kell és el lehet végezni az 1935. évi földbirtok-statisztika adatsorainak felhasználásánál. Ideális az volna, ha el tudnánk különíteni a parasztbirtok, a polgári birtok (jobb kifejezés hiányában így nevezem a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak, de a kor szemléletében nem is úrnak számítók földbirtokait) és az úri birtok három fő kategóriáját. Ez azonban reménytelen vállalkozás, ezt csak a birtokosok egyéni számbavétele alapján volna lehetséges, erre a statisztikai felvétel módot nem nyújt. Mégis ebben az irányban kell előrelépni. Köztudomású, hogy az’úri birtok és a gazdagparaszti birtok között nagyság tekintetében éles határvonalat nem lehet húzni. Vizsgálataim során mégis a 100 kát. holdas határ mellett döntöttem. Dunántúlon a 100 kát. holdnál nagyobb birtokkal rendelkező paraszti birtokos igen ritka jelenség, gyakrabban előfordul a 100 kát. holdnál kevesebb földdel rendelkező úri birtokos, így itt inkább alacsonyabbra, mint magasabbra kellene venni a határt. A gazdacímtár12 azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a 100 kát. holdon felüli birtokosok valamennyi birtokát számbavehessiik. Tehát a nagybirtokos földje akkor sem kerül a kisbirtok kategóriájába, ha az illető község határában birtoka nem éri el a 100 kát. holdat. A vizsgált falvainkban csak egy ilyen eset fordult elő. Somogybükkösdön a Porcsa- féle birtok 20 kát. holdja. Ezt a korrekciót az 50-100 holdasok esetében nem tudjuk elvégezni, őket a gazdacímtár nem sorolja fel. Számuk sem jelentős. A vizsgált falvakban mindössze 16 szabadforgalmú birtok volt 50 és 100 kát. hold között, hét faluban nem is volt ilyen. Falvainkban 36 száz holdon felüli földbirtok volt (falvanként összegezve, tehát Festetics négyszer szerepel!), 26696 kát. hold terjedelemmel, az egész terület 58 százalékát foglalta el. Ehhez azonban hozzászámítottam a 100 kát. holdnál kisebb korlátolt forgalmú birtokokat is. Ezek - két csoportjuk kivételével - semmiképpen sem tekinthetők paraszti birtoknak. A vizsgált falvakban 68 birtok 1306 kát. hold területtel tartozott ebbe a csoportba, a 100 kát. holdon aluli birtokok területének 6,8 százaléka. Tehát végső soron a szabadforgalmú 100 kát. holdon aluli földbirtokok alkotják a táblázatunkban szereplő ,,1 A” birtokcsoportot. A korlátolt forgalmú birtokok között viszont sajátos helyet foglal el a köz- birtokossági és a községi birtok. A közbirtokosságok túlnyomórészben ekkor már a közös legelőt és erdőt jelentik, amelyek még nem nyertek felosztást, és amelyeknek felosztását a XX. században az állam már gátolta. Ez a legelő és erdő a kisbirtok - lényegében a paraszti birtok - gazdaságának szerves kiegészítő részét alkotta, semmiképpen sem tekinthető nagybirtoknak, még kevésbé úri birtoknak. Hasonló volt legnagyobb részt a községi, városi és törvényhatósági birtokok helyzete. Ezek is részben közlegelők vagy erdők, részben a paraszti gazdálkodás kiegészítésére szolgáló létesítmények, például pásztorház, bikarét, stb. így ezeket is helyesebb elválasztani a többi korlátolt forgalmú birtoktól. A vizsgált helységekben 1935-ben 12 községi földbirtok volt 511 kát. hold terjedelemmel és 22! közbirtokossági birtok 3532 kát. hold terjedelemmel, a korlátolt forgalmú 121
