Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Simonffy Emil: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét nyugat-somogyi faluban
1836 előtt 12 eset 3>5 % 1837-1848-ig I I I eset 32,2 % 1849-1867-ig 27O eset 62,9 % 1868 után 5 eset i,4 % A birtokrendezések során az alábbi feladatok elvégzésére került sor: i. Az úrbérrendezés (rendbeszedés, regulatio, rectificatio): az úrbéri birtokállomány terjedelmének és helyének megállapítása. Ide számíthatjuk - mert rendszerint egyidejűleg történt — az irtásföldek kérdésének rendezését is. 2. Az úrbéri elkülönítés (segregatio) : a földesúr (földesurak) és jobbágyai között fennálló földközösségek - elsősorban legelő és erdő - szétválasztása. 3. Az arányosítás: a közösségek, elsősorban a nemesi közbirtokosságok tulajdonosai közötti részesedési arány megállapítása. 4. A felosztás: a közös földterületek vagy azok egy részének a felosztása a résztulajdonosok között a közösség megszüntetésével. 5. A tagosítás (összesítés, commassatio): az egy birtokos tulajdonában lévő, de a helység határában szétszórtan fekvő birtokdarabkák összevonása egy vagy egynéhány tagba. A birtokrendezés során egy-egy helység határában a fenti feladatok közül többet vagy kevesebbet, egészében vagy részleteiben, időben nem is mindig egyszerre oldottak meg, de az egyes részfeladatok megismétlésére már nem volt lehetőség. Ha valahol már megtörtént a regulatio 1848 előtt, ott például a maradványföldek kérdését nem lehetett felvetni 1848 után. 1909-ig a tagosítást sem lehetett megismételni még akkor sem, ha a tagosításkor még fennálló nyomásos rendszer miatt a parcellákat több dűlőben adták ki, és később a nyomásos rendszer megszűnt. A birtokrendezésekkel újabb történeti irodalmunkban már többen foglalkoztak, az eljárás során keletkezett iratféleségeket ismertették, a feldolgozás statisztikai lehetőségeit bemutatták.0 A megvizsgált tíz úrbéres falu0 annyiban nem tükrözi az általános képet, hogy kilencben még 1848 előtt reguládét bonyolítottak le. A Festetics-uradalom- hoz tartozó falvakban 1802-05-ben készültek a ,,liber funduális”-ok, és itt a legelő elkülönítés is általában megkezdődött még a forradalom előtt. Az Inkey- falvakban is történt regulatio, hasonlóképpen Felsőzsitfán és Somogybükkösdön. Ez azt jelentette, hogy ezekben a falvakban még a jobbágyfelszabadítás előtt megtörtént a telki állomány mérnöki felmérése, és ennek alapján a telkek új kialakítása. Az esetleg mutatkozó maradványból a földesuraknak új telkeket kellett alakítaniuk. Ekkor a régi állapotról hiteles birtokkönyv nem is készült, a törvények szempontjából csak az úrbéres föld egész terjedelme volt érdekes, nem az egyes jobbágyok birtokában levő tényleges úrbéres föld. Az egyes jobbágy csak az úrbéri tabellában megállapított telki hányad után járó illetményre tarthatott igényt. A rendezés utáni állapotot feltüntető ,,liber funduális”-ok is csak a kiosztott úrbéres földeket tüntetik fel jobbágyonkénti részletezéssel. Általában nem tartalmazzák a határ többi részét. Megállapítható, hogy a rendezés során a földesurak igyekeztek nivellálni a jobbágy birtokokat, ez a törekvésük nyilvánvalóan találkozott a parasztság többségének törekvésével, akik szintén a határból való egyenlő részesedést kívánták. E helyen nincs lehetőségünk a regulatiók során kialakított új jobbágybirtokok részletes elemzésére, összegezve azonban megállapíthatunk annyit, hogy nyomásonként egy-három dűlőt alakítottak ki, és mindegyik jobbágy mindegyik dűlőben abszolút terjedelemben is közel azonos nagyságú területet kapott, így szántóföldje két-kilenc parcellában terült el. Eh116
