Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Simonffy Emil: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét nyugat-somogyi faluban
A PARASZTI BIRTOKVISZONYOK VIZSGÁLATA TIZENKÉT NYUGAT-SOMOGYI FALUBAN Simonffy Emil Történetkutatásunk az utolsó másfél évtizedben jelentős eredményeket ért el a magyarországi parasztság kapitalizmus kori történetének feltárásában. Országos méretekben fellendült a helytörténeti kutatás is, amely jelentős részben szintén a parasztság múltját vizsgálja. A valóság megismeréséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy megvizsgáljuk a parasztság termelőeszközökkel való ellátottságát, elsősorban a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszközével, a termőfölddel való ellátottságát. Ismernünk kellene a parasztság kezén volt föld mennyiségét, minőségét és megoszlását, ismernünk kellene, hogy mekkora volt az a földterület, és hogyan oszlott meg az egyes gazdaságok között, amellyel parasztságunk átlépte a polgári kor küszöbét. Tudnunk kellene, hogyan változott ez - bővült-e, csökkent-e - a tőkés rend közel egy évszázados uralma alatt. A tőkés kor első időszakára nézve azonban nem rendelkezünk olyan forrásokkal, amely lehetővé tenné a birtokmegoszlás országos méretű vizsgálatát, a későbbi időszakban készült hivatalos statisztikai felvételek pedig - különböző szempontjaik és módszereik miatt - bőségesen vetnek fel értelmezési és összehasonlítási nehézségeket. Csak a részletvizsgálatok sokasága - majd azok összegezése - hozhat országosan is általánosítható - a valóságot megközelítő - eredményeket. Ez szükségessé teszi a szélesebbkörű együttműködés kiépítését, csak sok kutató részletmunkáiból alakulhat ki az országos kép. Éppen ezért látszik szükségesnek, hogy akkor, amikor egy egész megyére kiterjedő helytörténeti kutatómunka szervezése indul meg - gondolunk itt a Helytörténeti Lexikon Somogy megyei kötetére -, felvessük a paraszti birtokviszonyok községi szintű vizsgálatának néhány kérdését. A helytörténeti lexikon hármas - tudományos, népművelési és állam- igazgatási - célkitűzéseiből1 az elsőt akkor teljesítheti kielégítően, ha két irányban képes indítást adni. Egyrészt, ha olyan adatok községi szintű feltárását és közlését végzi el, amelyek lehetőséget nyújtanak nagyobb regionális szinten az általánosításra, a helységek típusainak a felismerésére, a táji jellegzetességek feltárására. Másrészt a helytörténészeknek is indítást és keretet kell nyújtania a községi szintű további kutatásokra, részben ki is jelölve a feltárásra váró kérdéseket. A továbbiakban 12 nyugat-somogyi falu példáján azt szeretném megvizsgálni, hogy a kapitalizmus kori birtokviszonyok vizsgálata során mit és hogyan kellene a lexikon munkálatai során elvégezni. Munkám így csak előtanulmánynak tekinthető, amiből két irányban is következnek korlátái: egyrészt tizenkét
