Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Bencze Géza: Adatok a Kapos-völgyi vízrendezés első időszakához (1807-1819)

Árok szélessége öl

Készpénz

kr

100 öl kiásására gabona/mérő

jár

bor/akó

íj

i

1/2

i 1/2

30

11/2

3/4

2

50

2

i

21/2

60

2 1/2

i 1/4

5

75

4

2

3 1/2

85

41/2

21/2

Nagy a fentieken kívül elkészítette a munkatervezet térképvázlatát is, amelyen azonban a berki határok bizonytalansága miatt nem ábrázolta a készítendő csatorna nyomvonalát, egyedül csak a birtokosok által felosztott berek rajzát adta meg. Az általa elkészített térkép, valamint a későbbi kaposi térképek minden valószínűség szerint Krieger Sámuelnek a Sárvíz, a Sió, a Kapos és a Balaton 1776-os lecsapolási tervéhez készített térképének többé-kevésbé hű másolatai voltak.13

Végeredményében tehát az Attalában tartott tanácskozásra rajzolódott ki a Kapos szabályozásának első, összehangolt tervezete, a mérnöki felmérésekre azonban az idő rövidsége - és valószínűleg a hiányos mérnöki felszerelés - miatt nem került sor.14 A három évtizeddel korábban elkészült, Krieger-féle lecsapolási tervezet adatait használták fel alapul terveik elkészítésekor. Ennek alapján készítette el Brechter a lecsapolandó területek nagyságát feltüntető táblázatát:15

Helység neve

Lecsapolással nyert terület holdakban (1200 n-öl)

Homok ^

Taszár ?

725 3 8

Attala J

Kcrcseliget

175

Csorna

3617/8

Szabadi

531 7/8

Berki

904

Mosdós

310

Baté

33°

Kaposkeresztúr

930

Toponár

351

Szentjakab

100 1/2

Szentbalázs ^

Sántos >

426 3/8

Jágónak J

Összesen:

5145 4/8

Nyilvánvaló, hogy a területnagyság kimutatásával az érdekelt birtokosoknak a lecsapolásban való részvételét akarták megnyerni, illetőleg a hozzájárulási költségek fizetésének akartak szilárd biztosítékot szerezni.

Elfogadták Kriegernek a Kapósra vonatkozó vízszintezési számításait is, amely a kaposvári Káliói malomtól a dombóvári malomig 3’ 1” 4”’ (kb. 9,5 m) volt. Ez az esés elegendőnek látszott a lecsapolási munkák sikeres kivitelezéséhez.16

104