Lukács Gyula - Keményfi Béla: Magyar foglyok a szovjet lágerekben és a börtönökben 1945-1953 - Iskola és Levéltár 40. (Kaposvár, 1996)
Részletek Keményfi Béla Magyar leventék a sarkkörön túl… c. könyvéből - Az északi sarkkörön túl
- Grazsdanyin nacsálnyik pjatiletnyi plan ja zs csetirij god vipolnyil! /Parancsnok polgártárs, az öt éves tervet négy év alatt teljesítettem! / -jelentett, és négy ujját a parancsnok íróasztalára tette. Az invalidok barakkjában több egyházi személyiség is lakott. Mindennap saját szertartásuk szerint miséztek, így többek között az orosz pópa, a litván katolikus püspök. Hajnalban a muzulmán mulla a priccsén keletnek fordulva dicsőítette Allahot. A Gyezsurnik erről természetesen semmit sem tudott. Szorgalmasan látogattam a kulturbarakk könyvtárát. Már jól beszéltem, írtam és olvastam oroszul. Egy 1937-ben elítélt szovjet irodalomtörténész - aki a kulturbarakkot takarította - hívta fel a figyelmemet, kitől mit olvassak. Letartóztatásomig nem tanultam világirodalmat, így a gimnázium hatodik osztályáig nem állt módomban az orosz irodalmat megismerni. A lágerben olvastam reggeltől estig. Gribodejovot, Lev Tolsztojt, Turgenye- vet, Lermontovot, Gogolt, Puskint és más klasszikusokat, de olvastam szovjet orosz és szovjet íróktól is. Hogy csak pár írót említsek a sok közül: Solo- hov, Gorkij, Konsztantin Fegyin, Fagyejev, Borisz polevoj stb. A láger könyvtárában lévő összes könyvet kiolvastam. A költők közül Puskint szerettem a legjobban. „Gyekábriszti" c. versét sohasem felejtem el: V glubinah szibirszkik rúd hranyite gordoje tyerpenyije nye propagyot vas szkorbnéj trud i dum viszokoj sztremlenyije... Puskin Szibériában c. verséből az idézett versszak Lányi Sarolta fordításában: „Szibériában bányamélyben Tűrjétek büszkén sorsotok Rabságtok nincs hiába, érzem A fennkölt ügy az élni fog." Találtam történeti munkákat is, mint az 1937-ben kiadott „A bolsevik párt rövid története" c. müvet. Olvasmányimon keresztül jobban megismertem a Szovjetúniót. Az Orosz Birodalom és az orosz nép, a Szovjetunió népeinek történetét, a hatalmas ország földrajzát. 107