Füzesi Miklós: Védegyeleti mozgalom Somogyban 1844-1847 - Iskola és levéltár 39. (Kaposvár, 1994)

JEGYZET

külföldieskedés átkos kórsága, elterjesztvén, s józan ész' pánczéljába, 's egyszersmind hazafiság fénysugarába öltöztetvén a' vélemény." Vagyis a védegyleti mozgalom, bármennyire is tagadták azt vezetői, politikai erővé vált. A mozgalom másik ágának a gyáripar fejlődése elősegítését tekintették. E területen Somogy már kevésbé volt jelentős. Sikerként említi a jelentés, hogy "Kaposvárt több izrealita vállalkozó nagyobb posztógyárakat szerelt fel." Volt posztógyára a megyei dologháznak is. A somogy megyei küldöttek részt vettek az 1846. augusztus 2-án tartott közgyűlésen is. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a vidéki osztályok száma elérte a 200-at. Lelkesen számoltak be az Iparegyesület által rendezett Iparműkiállításon tapasztaltakról is. Az országos védegylet anyagi helyzete, ami a további működést lehetetlenítette, valamint Kossuth lemondása azonban már a hanyatlást jelentette. A Szigetváron 1846. november 28-án elhangzott beszámoló (10. sz. dokumentum) is előre jelezte az anyagi kérdések megoldásának szükségességét, melyre a közponi választmány kezdeményezéseket is tett. Ez volt a témája az 1847. június 2-ra összehívott Szigetvár vidéki osztály gyűlésének is, eredményeit azonban nem ismerjük. Annyi biztos azonban, hogy ez a meghívó (1 l.sz. dokumentum) az utolsó jele a vidéki védegyleti osztályok somogyi működésének. A Magyar Országos Védegylet és vidéki osztályai szép csendesen befejezték munkájukat. Látnunk kell azonban, hogy 1847 őszétől az új politikai viszonyok már radikálisabb megoldásokat követeltek. A hadszíntér ismét az országgyűlési választások, illetve az úgynevezett utolsó rendi országgyűlés lett Pozsonyban. Az általános politikai válságra adott válasz a függetlenségi törekvések és a polgári átalakulást elősegítő jogalkotás lett. Ezek veszélybe kerülésekor következett be a polgári forradalom és a szabadságharc, melynek helyi vezetői között találhatók a Védegylet somogyi osztályainak vezetői és tagjai is. A védegyleti mozgalom tulajdonképpen mindehhez egy politikai intézményhálózatot és egy politikai "előképzést" jelentett, melyben a résztvevők ráébredhettek az ország sorsának alakíthatóságára és a tömegek sorsformáló erejére. « JEGYZET 1 A magyar nemzet sérelmei. Egy alkotmányos szózat a Magyarokhoz 1833-ik esztendőben.

Österreichisches Staatsarchiv Wien. Allgemmeines Verwaltungsarchiv. Polizei Hofstelle 197/1840. 2 Tolnai Véd-Egylet Évkönyve. 15 oldalas nyomtatott füzet, minden a kiadást feltüntető adat nélkül. 3 Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. A magyar nacionalizmus történetéhez. Budapest, 1942. 4 Horvát Elza: A védegylet története. Budapest, 1911. 5 Várbaráti Kör Szigetvár gyűjteménye. 11. tsz. 6 Österreichische Staatsarchiv Wien. Allgemeines Verwaltungs-archiv. Polizei Hofstelle 8961/1845 7 Horvát Elza: idézett mü. 8 A Védegylet Szigetvári Osztálya alapító tagjainak névsora. Várbaráti Kör Szigetvár. 12. tsz. 9 SML Molnárfy Ferenc táblabíró irattöredéke 1844-1848. XIV.28. fond.