Füzesi Miklós: Védegyeleti mozgalom Somogyban 1844-1847 - Iskola és levéltár 39. (Kaposvár, 1994)

BEVEZETÉS

Az eseményekről valószínűleg még aznap jelentés ment Bécsbe. E feljelentésből

6 értesülhetünk arról, hogy a gyűlésen, ahol mintegy hetven személy volt jelen, kötetlen módon a Védegylet céljáról, fejlődéséről beszéltek. A kor szokásainak megfelelően köszöntőket mondtak Batthyány és a többi jelenlévő egészségére. A jelenlévők általában közömbös dolgokról beszéltek - tartalmazza a jelentés - egyedül Zichy Kamii szavalt el egy népszerű Vörösmarty rigmust : "Honi marad a gyöngy Bécsbe felmegy a Göröngy" ("Die Gierland bleiben hier unten zu Haus die Erdschollen nach Wien hinaus") Megállapították azt is, hogy a megyében a lakosság nagy része egyetért a Védegylet céljaival. Batthyány nagy igyekezetet fejtett ki a védegyleti osztály létrehozására. Beszédében (7. sz. dokumentum) már összegzést is adhatott. Ismertette a mozgalmat támadók érveit, de beszámolt arról is, hogy az országban erre az időre már több mint 120 vidéki osztály létesült. Baranyában is járt, ahol a helyi osztályok szervezését gróf Majláth György adminisztrátor megakadályozta. Batthyánynak ott is voltak birtokai, így saját emberei bevonásával két vidéki osztályt sikerült alakítania. Somogy megyében sem volt híve azonban mindenki a Védegyletnek. Az alispán és a főjegyző nem lépett a Védegylet tagjai sorába. Somssich Miklós a védegyleti ülés idején elhagyta Kaposvárt, ahol a Sedria [vármegyei bíróság] ügyek miatt tartózkodott, és csak a következő napokban tért vissza. Batthyány azonban a legnagyobb népszerűségnek örvendett, amit tisztelői, egyúttal a Védegylet ügyének pártfogolói fáklyás zenével is kifejeztek. Somogy megyében 1845 folyamán három vidéki osztály alakult. Időben, országosan is legelőször a Kaposvár vidéki osztály. A Barcs székhelyű Dráva melléki osztály az alakulások sorrendjében a 38 helyet foglalta el. A Szigetvár Vidéki osztály alakulásának időpontja ismeretlen.

7 Az utóbbi azonban az egyetlen, amelynek alapító tagjait név szerint is ismerjük. A 81 főnyi alapító tagság lakhelye Domolos, Mozsgó, Szentmiklós, Almamellék, Szentmihályfa, Szigetvár, Ibafa, Diós, Apáti, Guta, Hobol, Szuíok, Barcs, Zádor, Homokszentgyörgy, Merenye, Lad, Gyöngyösmellék, Boldogasszonyfa, Istvándi, Sellye, Darány, Dobsza, Szörény, Bécz.

8 Az Országos Védegylet első közgyűlését az Országos Védegyesületi Nagy Gyűlést 1845. november 17-én tartották Pesten, a megyeházán. Küldöttjei útján mindhárom Somogy megyei osztály képviseltette magát. Érdekes módon név szerint csak a Dráva melléki osztály küldötteit ismerjük: Mujszer József, Xantus János és Svastics István. A Kaposvár vidéki osztály küldöttei közül csak gróf Zichy Pál, a küldöttség vezetőjének neve ismert. A beszámoló jelentést író két személy azonban, miután a jelentésük aláírását is elmulasztották, az ismeretlenségben maradt (8.sz.dokumentum ). Nem ismerjük a Szigetvár vidéki osztály küldötteinek nevét sem. Más forrásokból tudjuk, hogy vezetői között volt Hegyessy Kálmán, mint jegyző. Az egyik, itt közölt beszámolóból kiderül, hogy a küldöttek magukkal hozták az elnöki megnyitóbeszédet

9 és a Központi Választmány jelentését (9.sz.dokumentum). Ezekből jól ismerték a megyében élő egyleti tagok a mozgalom országos eredményeit, és benne Somogy megye helyét is. Volt mire büszkélkedniük. A hiányos tagnyilvántartás ellenére annyi világos volt, hogy az országban 138 védegyesületi osztályban ötvenezernél több tagot sikerült mozgósítani. Az egyesületek sorában Somogy megye, illetőleg a Kaposvár vidéki osztály a megalakulás idejét illetően az első helyen állt, a közgyűlésen ezért meg is kapta az első helyet az ültetés sorrendjében. A vidéki osztályok számát tekintve azonban Zaláé volt az elsőbbség, tizennégy megalakított osztállyal. Az igazi eredményt a központi választmány nem a tagok jelentős számában látta, hanem abban, hogy "legyőzetvén hazánkban a' védegyleti eszme ereje által a nevetséges