Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 8. Az Árpád- és középkori lakóházak Somogy megyében
A római építőanyag felhasználásával épített XII-XVI. századi templomhoz, illetőleg a temetőjéhez, a tőle É-ra, 20-30 m-re lévő lakótelepülés is tartozott. Itt az 1980 nyarán folytatott feltárásunk során - egy 70x20 m2-es területen - megtaláltuk a XI-XVI. századi település lakóházainak, kemencéinek, tüzelőhelyeinek, gabonatároló- és szemétgödreinek a maradványait. A középkori monostorépülettől É-ra, annak közvetlen a közeléből került elő három XII-XIII. sz-i külsőkemencés építmény, illetőleg ház maradványa. Legrégebbi periódusunak látszik az A/l- el jelölt, K-i sarkában kemencével rendelkező. Alig későbbi az A/l/2 hasonló tengelyű és formájú, de valamivel kisebb egysejtű, a DK-i sarkában külsőkemencével rendelkező építmény. ÉD-i tengelyű a DNy-i sarkában külső kemencével rendelkező típus. Ezek elpusztulása és gödreinek a feltöltése után alakították ki a legalább 13x7 m-es épületet, amely paticsból, illetőleg téglából épített felmenőfallal rendelkezett. (Ez NyK-i tengelyű volt a DNy-i sarkában volt egy külsőkemencéje!) Hasonló korú (XIV-XVI. századi) és nagyságrendű volt a közvetlenül mellette álló építmény, amely ugyancsak tégla- és patics felmenő falakkal rendelkezhetett. A 31-29x14-11x7-5 cm-es téglákat - mészhabarcs felhasználásával - építették a döngölt agyagalapok fölé. A téglafalakhoz különböző méretű gerendák, cölöpök is tartoztak. A különböző elégett faszerkezet meglétére a vasszegek, a gerenda- és ajtóvasalások utalnak. Az üvegleletek alapján még ablaküvegezésre is gondolhatunk. Ezek a nagyméretű épületek osztottak, két, de inkább három osztásúak voltak. S az ún. tiszta szoba meglétére utaltak az előkerült zöldmázas pohár és harang alakú kályhaszemek, mint a kályha tartozékai. A különböző gödörrendszerrel körülvett építmények alatt, a korábbi építmények gödrei, tűzhelyei, részben elbontott, leégett maradványai is megfigyelhetők voltak. Ezek a XII-XIII. századi, illetőleg XIV-XVI. századi éremleletekkel keltezett építmények, házak előtti, a település legkorábbi, XI-XII. századi időszakára utaltak. Vagyis egy viszonylag kis területen, huzamosabb ideig megtelepült és feltétlenül a kegyúri templomhoz tartozó települést szolgáló, jobbágyréteg lakóhelye került elő. Erre jó bizonyíték, hogy megtaláltuk a temető É-i szélén egy 13x9 m-es - átlagosan 1 m-es vastagságú - téglafalakkal rendelkező Árpád- és középkori építmény falait. Az építmény két NyK- i irányú, párhuzamosan futó téglafalból állt, amely K-felé keresztfallal zárult. Ny-i részén kívülről egy nagyméretű külső kemencével rendelkezett. Belül a padló, illetőleg a járószintek is előkerültek. Ez lehetett a monostor alsó, konyhai főzéssel kapcsolatos szintje. Ettől a településrésztől Ny-ra 170 m-re egy, vízparti kiemelkedés ÉNy-i sarkában, mintegy 100-200 m-es területen rögzítettük a másik Árpád-kori, XI-XIII. századi települést. Ezen tártuk fel az Árpád-kori boltozatos kemencével ellátott, földbe mélyített inkább szabálytalan téglalap alakú belső térrel rendelkező építményt, illetőleg a sütőházat. Ezt az általam lakóháznak, majd sütőháznak tartott épületet már több helyen részletesen közöltem, így itteni ismételt közlésétől el kell tekintenünk. Mindenesetre nagyon fontos, hogy Bő falu középkori települése, Árpád- és középkori temploma egy harmadik helyen került elő. Ugyanakkor a monostortól Ny-ra, a Pogányvíz másik oldalán lévő dombon egy negyedik Árpád- és középkori nagykiteijedésű település nyomaira bukkantunk. Külön figyelmet érdemel a temetőtől K-re lévő nyúlványon a több nagyméretű Árpád-kori vasolvasztó kemence maradványa. Itt lehetett az iparosok, a kovácsok és a vasmüvességgel foglalkozók Árpádkori telephelye! 74
