Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 2. Nemzetségi központok kutatása (Bodrog-Bü és Babócsa)
A Bodrog-Bűn, a Bő nemzetség központjában áthaladó fontos útvonal Somogyvárral és Segesddel, a két középkori somogyi megyeközponttal teremtett közvetlen összeköttetést. A fontos zalavári központ felől a Bő nemzetség Kisbő központja és Böhönye (Bő) udvarhelye mellett elhaladó út ugyancsak a megyeközpontok felé vezetett tovább K-i, illetve déli irányban. A mellette fekvő sávolyi, csákányi, szőcsényi, mezőcsokonyai, és bodrog-büi földvárak (mint a megyében másutt is!) akár az utak ellenőrzésére, biztosítására is szolgálhattak. b/ A német eredetű Tibold nemzetség dél-somogyi szervezete és babócsai központja Babócsát és környékét a Szent István utáni pártharcokban résztvevő Tibold nemzetség (1038— 1060) kaphatta meg. Babócsa 1231-ben Theobald leszármazói: Budur comes idősebb fiainak, Jakabnak, Kozmának és Petkének osztályrészeként szerepelt, mint a körülötte fekvő nagyobb birtoktest “predium principctléja”. Ehhez a babócsai nemzetségi birtoktesthez megközelítőleg 10-12 név szerint ismert, míg a lábodi uradalomhoz ugyancsak egy tucatnyi település tartozhatott. Kétségtelenül a Tiboldok alapították Babócsán a Szent Miklós tiszteletére szentelt Benedek- rendi apátságot is (első említése 1328-ban). Az előbb falu, majd a XV. sz.-tól oppidum Babócsa plébániaegyházát Szent Egyednek szentelték (1248, 1334). A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére dedikált kápolnájáról 1455-től tudunk. Ezek feltehetően egy-egy települési egységnek vagy magnak, végső soron nemzetségi központnak az egyházai lehettek. Ha az 1978-1992 közötti babócsai kutatásainkat is elsősorban településtörténeti szempontból vizsgáljuk, akkor kétségtelenül sikerült a forrásokban is szereplő legalapvetőbb Árpád-kori objektumokat meghatároznunk. Jankovich B. Dénes 1976-ban az ún. Török-vártól D-re kb. 200- 300 m-re vélte felfedezni a Tiboldok Szent Miklós-kolostorát. 1978-as ásatásunk itt (a tsz-fürdő területén) helyette egy XVI-XVII. sz-i többosztású téglaépület alapfalát találta meg. 1979-ben a vár előtt a tőle Ny-ra lévő Templom-dombon a török kori vár kéttomyos bejárata és egy XVIII. sz.-i temető mutatkozott, ez lehetett a Török-vár Ny-i, külső bejárata. A Nagyatád felé vezető út melletti dombon, Léránt-kertnél találtuk meg Babócsa egyik XIV- XVI. sz-i templomát és temetőjét. Ugyancsak a központban (a gyógyszertárnál, valamint a Zrínyi utcánál) tártunk fel két ismeretlen (valószínűleg középkori) a temetőrészt. Babócsa Ny-i határán kívül a bolhái útnál került elő egy XIV-XVII. sz-i - eredetileg templommal rendelkező - mellékletes temető. A Rinya ellenkező, tehát a balpartján figyelhettük meg a régi Babócsa centrumát. A Csokonyavisontáról és a Barcs felől vezető műút baoldali dombján (a Merész-szőlőknél) jelentős római leletanyag: téglasírok és villamaradványok kerültek elő. A Török-várral szemben lévő Nárciszos (Basakert) területén egy erődített település húzódott. Kívül (a K-i és DK-i részen) pedig Árpád-kori és középkori falu kiterjedt omladékai, cserép és más maradványai mutatkoztak a szántásban. A Tibold nemzetség babócsai központjában a közel tíz esztendővel ezelőtt megkezdett régészeti kutatásaink során először sikerült a kiemelten fontos államalapításkori és középkori, Dráva és Rinya menti központban lévő korai várakat, település-helyeket, valamint azok templomait, temetőit azonosítanunk és részben feltárnunk. Az itt végzett régészeti munkánk eredményeihez hozzátartozik az is, hogy meghatározhattunk három, egymás közelében álló várat, melyek formájuk, méreteik és helyzetük alapján is egyedülállóak. Megállapíthattuk, hogy a Rinya balpartján állhatott (a ma is látható középkori vár helyén) a Tibold nemzetség Árpád-kori földvára és birtokközpontja. Tőle északra közel 50 méterre fedezhettük 42
