Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 8. Az Árpád- és középkori lakóházak Somogy megyében
Ez az épület a város épületmaradványaitól távol, de a vár központjában került elő. Kiemelt helyen, fallal körülvett kertben állt. Valószínűleg így a mindenkori török várparancsnok háza, palotája lehetett!. ■ cl A segesdi királynéi központ és mezőváros lakóházai Segesden 1981-1989 között tártuk fel a városi, illetőleg a mezővárosi központot, valamint azok épületmaradványait, az általunk meghatározott Árpád- és középkori vártól nyugatra lévő alacsonyabb dombon, az ún. Váralján. Kívül árokkal és sánccal erődített helyen. A mezőváros központjaként szerepelt az a 500x300 m-es tégalap alakú városmag, ahol az Árpád-korban földszintes, egyszerűbb házak álltak. Ezeket a XIV-XV. században részben elbontották, illetőleg többszintes formában a gótikus stílusjegyek szerint újjáépítették. Pontosabban egy épületnek a - helyenként 4-5 m-es mélységet elérő - 6,4x9,5 m-es alapterületű téglafal maradványait és gótikus faragott kőleleteit találtuk meg. Az ásatásaink során a kúriépületnél, (de másutt is!) talált bordák, illetőleg nyíláskeretkövek kifejezetten igényes kőfaragó munkát és műhelyt mutatnak. Vagyis egy több, legalább két-három szintes, XIV-XV. századi - konzolos és gótikus faragványokkal ellátott téglaépítmény lehetett. Az épület bizonyos szintjeit gerenda mennyezet, másutt - a gótikus bordákkal díszített - boltozat választhatta el egymástól. Nyilván lefelé egyszerűsödő sorrendben, legalul a több vermet tartalmazó pincével. Külön érdekes, hogy a gótikus épülettel azonos falmaradványok az ún. piactér más szakaszán is előkerültek. Tehát ezek, a Ny-on udvarral rendelkező épületek egymás mellett, a piactér É-i, K-i és Ny-i oldalán állhatták. (Hiszen tudjuk, hogy D-en volt a mezőváros - általunk 1984-87-ben megtalált - templom, temetője!) Viszont az ÉK-i részen csupán részben sikerült feltárnunk egy másik, de jóval nagyobb és többosztású téglaépület maradványait. Ezt a padozatán talált részben elégett, különböző gabona mag alapján akár magtárnak is tarthatjuk. Tőle jóval délebbre állhatott egy ugyancsak nagyméretű, de funkcióban inkább a megtalált templomhoz köthető ún. plébániaépület, vagyis a városi plébános háza. Az említett mezővárosi kúriáktól és más épületektől távolabb, körben következtek az egyszerűbb fa és paticsépületek, míg a távolabbi helyeket a részben deszkából, gerendából készített épületek foglalták el. Feltártuk tehát az ún. királynéi város, a későbbi mezőváros központját a temetővel, illetőleg a piactér környékén álló kúriákkal, palotákkal, a különböző gazdasági épületekkel együtt. Világosan bebizonyítható, hogy ezt az 500x300 m-es téglalap alakú ún. városmagot vették körbe az egyszerű középkori épületek, köztük a paticsos, a sövényfonatos jobbágyházak utcasorai. Kiderült az is, hogy a gótikus paloták, házak 1526, majd 1570 után részben elpusztultak. A török egy-egy pusztulás után egyszerűen elegyengette, feltöltötte a területet. Egyszerűbb, de nagyobb méretű, többosztású téglapatics házakat emelt többízben 1690-ig bezárólag, amikor a várost teljesen elhagyták lakói. Gyorsan, amit tanúsít egy - 1664-1690 közé datálható - kovácsműhely teljes, több mint félszáz darabból álló elrejtett szerszám- és árukészlete, valamint több más, köztük a padlószintek alá elásott pénzleletek is. 76
